Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói

LUKINICH IMRE (1924–1929)
(Varjas, 1880. április 4., † Budapest, 1950. május 16.)
történész, egyetemi tanár, akadémikus, a könyvtár igazgatója

1901-ben a kolozsvári egyetemen bölcsészdoktori, 1902-ben történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1902-től a székelyudvarhelyi állami főreáliskola, 1905–1912 között a dési főgimnázium tanára, 1909-től a kolozsvári egyetemen az "Erdélyi nemzeti fejedelmek története" című tárgykör magántanára, 1912–1918-ban a budapesti VIII. kerületi állami főgimnázium tanára volt. 1918 márciusában a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1919–1923 között a Pozsonyból ideiglenesen Budapestre telepített egyetemen – amelyik 1923 őszétől Pécsett működött – egyetemes történelmet tanított nyilvános rendes tanári státuszban. Az 1920/21. tanévben az egyetem rektori, az 1921/1922-es tanévben pedig protektori teendőit látta el. 1922–1923-ban a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjaként a bécsi levéltárakban kutatott. 1923–1924-ben a Magyar Országos Levéltár igazgatói tisztét töltötte be. 1924 februárjában a kormányzó a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának igazgatójává nevezte ki dr. Lukinich Imre levéltár-igazgatót, aki 1924. március 3-án foglalta el hivatalát. Könyvtárigazgatói tevékenysége mellett 1925-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetem címzetes nyilvános rendes tanári címmel tisztelte meg az egyetemen kifejtett tudományos és tanári működése elismeréséül. 1929 januárjában a kormányzó a Pázmány Péter Tudományegyetemen a kelet-európai történelem nyilvános rendes tanárává nevezte ki Lukinich Imrét, aki emiatt felmentését kérte könyvtárigazgatói állásából. A felmentést a vallás- és közoktatási miniszter megadta. 1949-ig a budapesti egyetem Kelet-európai történeti tanszékének nyilvános rendes tanára, 1943–1944-ben a bölcsészettudományi kar dékánja volt. 1949-ben nyugdíjazták.

Történészként egyik célja a forráskiadás és a feltáratlan levéltári adatok publikálása volt. Nagy forrásanyagot feltáró, pozitivista jellegű műveiben főként Erdély és a Rákóczi-szabadságharc történetével foglakozott. Különösen szerette az egyes kiemelkedőbb történelmi alakokon keresztül nézni a történelmi tényeket, s éppen ezért munkáinak egy részét a monografikus életrajzok képezték. Lengyel és balti vonatkozásban a kapcsolattörténetnek addig alig kutatott területéről jelentek meg publikációi. A két világháború között jelentős szerepet játszott a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat vezetésében.

1924-ben könyvtárigazgatóként a nehéz pénzügyi helyzet miatt adományokat kért a könyvtár számára. Még ez év márciusában nekifogott az Országos Széchényi Könyvtár térképgyűjteményének tudatos fejlesztéséhez: a pénzügyminiszterhez írt előterjesztésében kéri, hogy az állami földmérések kataszteri és egyéb térképeit küldjék meg a könyvtár számára, melynek hatására a Pénzügyminisztérium utasította a Földmérési Térképtárat, hogy az érvénytelenné vált régi eredeti és a több példányban meglévő kőnyomatos térképekből, valamint az újonnan készített térképekből egy-egy példányt ingyenesen adjon át a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának. A térképtár fejlesztése mellett 1924 májusában – a könyvtár önálló részeként – Zenei Osztályt hozott létre. A zenei gyűjtemény szervezése a nyomtatványi és a kézirattári anyag zenei részének kiválasztásával indult meg. Elkezdte az első kiadások és a díszművek különgyűjteménnyé szervezését is. Végrehajtotta az elkerülhetetlen profiltisztítást: a Múzeumi Levéltárat átköltöztette az Országos Levéltár épületébe. Tervbe vett egy magyar arcképgyűjteménynek és a vele összefüggő életrajzi dokumentációnak létrehozását.
A súlyos gazdasági viszonyok ellenére megélénkítette a gyarapítási munkát. A Kézirattár gyűjteményét Haynald Lajos kalocsai érsek (1816–1891) irataival és leveleivel gazdagította. Igazgatásának ideje alatt szerezte meg a könyvtár a Jókai-kódexet és az Apponyi gyűjteményt, valamint megszervezte a Csehszlovákiához, Romániához, Jugoszláviához csatolt területeken megjelenő magyar nyelvű művek és az 1919 utáni emigráns irodalom szisztematikus begyűjtését. 1926–1927-ben azonban a könyvtár, jelentős pénzügyi hiánya miatt, minden vásárlást megszüntetett.
1926-ban az állomány védelme érdekében felkérte a Műegyetem Mechanikai-technikai Intézetének vezetőjét a könyvtári állomány papíranyagát megmentő konzerválási eljárás kidolgozására. Az ajánlott konzerválási megoldást azonban a könyvtár anyagiak hiányában nem tudta megvalósítani.
Megújította a kutatószolgálatot; kidolgozta a kölcsönzés új szabályzatát, és bevezette az olvasótermek délutáni nyitva tartását. (Ennek előfeltételeként kigyulladt az intézményben a biztonsági okokból soká távoltartott villany.) A kutatók segítésére 20000 kötetes, jól válogatott segédkönyvtárat állított fel. Támogatta a könyvtár tisztviselőinek egyéni tudományos törekvéseit is, és a hazai könyvtárügy, nyomdászat, kiadói tevékenység, könyvkereskedelem, bibliofilia feldolgozását.
Hivatalba lépésekor bevezette, hogy az osztályok vezetőinek rendszeresen (minden hónap első hétfőjén) tart értekezletet.
A nemzeti könyvtár hatósági funkciójával kapcsolatban előterjesztést készített a hitelesítések és a másolatok kiadásának szabályozásáról, mely szabályzatot a vallás- és közoktatási miniszter 1924. június 27-én jóvá is hagyta.
1926-ban célul tűzte ki a könyvtáros tanfolyamok rendezését.
A közönség és a könyvtár kapcsolatának erősítésére felhasználta az akkor új rádió közművelődési előadássorozatát annak felismeréseképpen, hogy a könyvtárban felhalmozott ismeretanyag holt tőke, ha nincs meg az eleven kapcsolata a felhasználókkal és a társadalommal.

Intézményi tagsága:

1914–1916 között a Magyar Történelmi Társulat titkára;
1914-ben és 1916–1918. között a Magyar Történelmi Társulat alelnök-főtitkára;
1919. októberétől a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja;
1921-től a Szent István Akadémia rendes tagja;
1927. októberétől a Magyar Bibliophil Társaság elnöke;
1931. májusától a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja;
1931–1940 között a Nemzetközi Szellemi Együttműködési Bizottság tagja és e szervezet magyarországi Tankönyvügyi Albizottságának alelnöke és elnöke;
1932–1949 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának előadója;
1933-tól a Lengyel Tudományos Akadémia külső levelező tagja;
1935. májusától 1946 júliusáig a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója;
1935. májusa-1946 júliusa és 1948. január-1949. októbere között a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályának titkára;
1937–1946-ban a Magyar Történelmi Társulat másodelnöke;
1949 októberétől a Magyar Tudományos Akadémia tanácskozó tagja volt.
1989 májusában állították helyre Magyar Tudományos Akadémiai tagságát.
A fentieken túl tagja volt még a Bécsi Magyar Történeti Intézetnek és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtári, Könyvkiadó-, Nyelvművelő Bizottságának, tiszteleti tagja a Lengyel Történelmi Társulatnak, választmányi tagja a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak és a Magyar Társadalomtudományi Társaságnak, elnöke a Fédération des Sociétés Historiques de l'Europe Orientale-nak és a Lengyel–Magyar Társaságnak, valamint doktora a rigai egyetemnek.

Kitüntetései:

1912-ben a Magyar Tudományos Akadémia ifj. Vigyázó Sándor-alapítványának díjában;
1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia Bük László-jutalmában;
1943-ban Corvin-koszorú kitüntetésben részesült.
Ezeken felül a Polonia Restituta parancsnoki keresztjének, a Magyar Érdemrend középkeresztjének, továbbá a kardokkal díszített bronz és ezüst Signum Laudisnak a tulajdonosa volt.

Tudományos munkássága
Főbb művei:

II. Sylvester pápa. Kolozsvár, 1901, Gámán ny. 201 p.
Az udvarhelyi [Székelyudvarhelyi] vár története. = Erdélyi Múzeum, 1903. 8. füz. 425–446. p
Menander Protector történeti művének fennmaradt töredékei. Ford., bev., jegyz. --. Brassó, 1905, Brassói Lapok. 198, [2] p. (Középkori krónikások 4.)
Néhány külföldi utazó Szolnok-Doboka megyében. Dés, 1905, Demeter–Kiss ny. 28 p. Társszerző: György Zsigmond
A középfokú oktatás múltja és jelene Désen. Dés, 1907, Demeter–Kiss ny. 42, [2] p. Társszerző: Kőrösi György
I. Rákóczi György és a lengyel királyság. Bp. 1907, Akadémia. 63, [1] p. (Értekezések a történeti tudományok köréből XXI. 4.)
Dés város közélete a 18. század elején. Dés, 1908, Demeter–Kiss ny. 80 p.
Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. 1–3. rész. = Századok, 1908. 8. füz. 677–697., 9. füz. 781–805., 10. füz. 884–904. p.
Bethlen István támadása 1636-ban. 1–5. rész. = Századok, 1910. 1. füz. 25–40., 2. füz. 98–112., 3. füz. 212–227., 4. füz. 298–314., 6. füz. 477–494. p.
Az erdélyi fejedelmi cím kialakulásának történetéhez. 1–2. rész.= Századok, 1913. 2. füz. 94–109., 3. füz. 177–188. p.
Az erdélyi hódoltság és végvárai. 1–3. rész. = Hadtörténelmi Közlemények, 1913. 2. füz. 155–180., 3. füz. 367–391., 4. füz. 545–571. p.
Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541–1711. Bp. 1918, Magy. Tud. Akad. V, [3], 646, [2] p., 5 t. Az Akadémia Vigyázó díjával jutalmazott munka.
A Magyar Történelmi Társulat története. 1867–1918. Bp. 1918, Magyar Tört. Társ. VI, 133, [3] p.
Bethlen Gábor és Pozsony városa. = Századok, 1921. 1–5. füz. 1–32. p. Akadémiai székfoglaló. Elhangzott: 1921. március 7.
Barbarie des Valaques dans l’histoire de Hongrie. Bp. 1922, Hornyánszky. 56 p. 8 t.
Auer János Ferdinánd pozsonyi nemes polgárnak héttornyú fogságban írt naplója 1664. Közzétette --. Bp. 1923, M. Tört. Társ. IX, [1], 271, [3] p. (Fontes Historiae Hungaricae aevi Turcici.)
Emlékkönyv gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kulturpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Szerk. --. Bp. 1925, Rákosi Jenő. 641 p.
Rákócziné életéből. = Emlékkönyv gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kulturpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Bp. 1925, Rákosi Jenő. 407–414. p.
A szatmári béke története és okirattára. Közzétette, tört. bev. tanulmánnyal és jegyz. ellát. --. Bp. 1925, M. Tört. Társ. VII, [1], 633, [1] p. (Fontes Historiae Hungaricae aevi recent.)
A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar történettudomány. Bp. 1926, M. Tud. Akad. 18 p.
A Bethlen-fiúk külföldi iskoláztatása. 1619–1628. = Nagyenyedi Album. Bp. 1926, Pátria ny. 79–100. p.
Mohácsi emlékkönyv 1526. Szerk. --. Bp. [1926], Egyetemi ny. 367, [1] p., 3 t.
Nagyenyedi album MCMXXVI. Szerk. --. Bp. 1926, Bethlen Kollégium Egy. 252 p.
A magyarok egyetemjárása külföldön. = A magyar tudománypolitika alapvetése. Bp. 1927, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 149–165. p.
A bethleni gróf Bethlen család története. Bp. [1928], Athenaeum. [6], 591, [1] p., 12 t.
Hadifogoly magyarok története. Szerk. -- et. al. Bp. 1930, Athenaeum. 2 db.
Magyar történelem életrajzokban. [Bp. 1930, Egyetemi ny.] XIII, [3], 254 p. (A Magyar Népművelés Könyvtára.) (Angolul: A History of Hungary in Biographical Sketches. London–Bp. [1937], Marschall – Vajna. 224 p.; lengyelül: Dzieje węgier w szkicach biograficznych. Bp., [1938], Vajna. 238 p. 8 t.)
Les éditions des sources de l'histoire Hongroise 1854–1930. Rédigé sous la direction de --. Bp. 1931, Académie des Sciences. 168, [2] p.
Geschichte Siebenbürgens von Baron Erasmus Georg Tschernembl. = Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1931. Bp. 1931, Egyetemi ny. 133–160. p.
Az 1736–39-iki török háború és a Rákóczi-kérdés. Akadémiai székfoglaló. Elhangzott: 1932. április 11. Megjelent kivonatban. = Akadémiai Értesítő, 1932. XLII. köt. 450. füz. 181–192. p.
Rákóczi Julianna házassága. = Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve, 1932. Bp. 1932, Kertész ny. 112–127. p.
Bezerédy Imre árulásáról. = A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve 1933. Bp. 1933, MTA. 105–109. p.
A román püspöki kar memoranduma 1879-ből. = Emlékkönyv Berzeviczy Albert úrnak, a M. T. Akadémia elnökének, tiszeleti taggá választása harmincadik évfordulója alkalmából. Bp. 1934, Franklin. 102-118. p.
Rákóczi emlékkönyv halálának kétszázéves fordulójára. Szerk. --. Bp. [1934], M. Nemzeti Szövetség. 2 db.
Stefan Báthory. Krakow, 1934, Druk. Czasu. 21 p. (Klny. a Przeglądu Współczesnego-ból.)
Az egyetem [Pécs] alapításának története. Pécs, 1933, Tudományegyetem, Dunántúl ny. 56 p.
Archivum Rákócziánum. II. Rákóczi Ferencz levéltára, bel- és külföldi irattárakkal bővítve. Közzétette, bev., jegyz. --. Bp. 1935, Városi ny. Debrecen. 2 db.
Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király (1533–1586) emlékezete. Születésének négyszázadik évfordulóján. Bp. 1935, Stephaneum ny. 24 p.
Bibliographie Hongroise d’Etienne Báthory. = Etienne Báthory. Roi de pologne prince de Transylvanie. Cracovie, 1935, Université des Jagellons. 513–524. p.
La jeunesse d’Etienne Báthory (Etienne Báthory, prince de Transylvanie). = Etienne Báthory. Roi de pologne prince de Transylvanie. Cracovie, 1935, Université des Jagellons. 18–46. p.
A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményének ismertetése. Bp. 1935, Akadémia. 121 p.
Rákóczi emlékkönyv halálának kétszázéves fordulójára. Szerk. --. 1–2. köt. Bp. [1935], Franklin. 2 db
II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története 1701. = Archivum Rákócziánum. I. osztály: had- és belügy. Bp. 1935, M. Tud. Akad. XI. köt. 3–139. p., 1 t.
II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és okirattára. 1–2. köt. Kiad., bev., jegyz. --. Bp. 1935, Akadémia. 2 db. (Archivum Rakoczianum I. 11–12.)
A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. Közread., bev., jegyz. --. Bp. 1937-1943, M. Tud. Akad. 5 db. (A Podmanini és Aszódi báró Podmaniczky család története 4–5., 7–9.)
Emlékezés Szent István királyról és birodalmáról. Emlékkönyv a nagy magyar király halálának 900. évfordulóján. Szerk. --. Bp. 1938, Kapisztrán ny. 222 p.
A lengyel kérdés és a magyar kormány. 1914–1917. Bp. 1939, Akadémia. [2], 44, [2] p. (Értekezések a történeti tudományok köréből XXV. 8.) (Németül: Die ungarische Regierung und die polnische Frage in den ersten Jahren des Weltkrieges. Bp. 1938, [Sárkány ny.] [4], 43, [4] p. (Etudes sur l'Europe Centro-Orientale-Ostmitteleuropäische Bibliothek 17.))
Mátyás emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. Szerk. --. Bp. [1940], Franklin ny. 2 db.
Magyar művelődéstörténet. 3. köt. A kereszténység védőbástyája. Szerk. --. Bp. 1940, M. Történelmi Társulat. 664 p., 22 t.
Documenta historiam valachorum in Hungaria . Curante --. Bp. 1941, Inst. Hist. Europae Centro Orientalis. LXII, 636, 4 p., 1 térk. (Etudes l'Europe Centro-Orientalis 29.)
Eötvös József: Naplójegyzetek – gondolatok. 1864-1868. Közzéteszi, bev. és jegyz. ell. --. Bp. 1941, M. Tud. Akad. XXIII, 335 p., 1 t.
Márki Sándor r[endes] tag emlékezete. 1853-1925. Bp, 1941, Magyar Tud. Akadémia. 16 p. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 23.9.)
Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. 9. a. köt. Szerk. --. Bp. 1941, Akad. 415 p.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Balkán. = Magyarország és a Balkán. A magyar tudomány feladatai Délkeleteurópában. Bp. 1942, Első Kecskeméti Hírlapkiadó és ny. 69–71. p. (Németül: Ungarische Balkanforshung. Bp. 1944, Kárpát-Verl. 51–52. p.)
Orosz-ukrán történet. = A magyarság és a szlávok. Bp. 1942, Franklin. 65–77. p.
A podmanini Podmaniczky-család története. Bp. 1943, M. Tud. Akad. 318 p. (A podmanini és aszódi báró Podmaniczky-család története 10.)
Sorsdöntő csaták. Szerk. --. [Bp. 1943], Franklin Társ. 2 db. Társszerkesztő: Markó Árpád
Románia politikai kapcsolatai az Osztrák-Magyar Monarchiával 1914-ig. = Magyarok és a románok. 2. köt. Bp. 1944, Athenaeum. 177-208. p.

A nemzeti könyvtárra vonatkozó munkái:

Kossuth Lajos irodalmi hagyatéka. = Magyar Bibliofil Szemle, 1924. 3–4. sz. 148–152. p.
Apponyi, Alexander: Hungarica. 1–4. Bd. [Ism.] = Magyar Bibliofil Szemle, 1925. 3. sz. 154–155. p.
Nemzeti Múzeum könyvtára. = Magyar Bibliofil Szemle, 1925. 4. sz. 257. p.
Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi-Könyvtárának 1926. évi állapotáról. = Magyar Könyvszemle, 1927. 1–2. füz. 169–182. p.
Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi-Könyvtárának 1927. évi állapotáról. = Magyar Könyvszemle, 1928. 1–4. füz. 93–107. p.
Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi-Könyvtárának 1928. évi állapotáról. = Magyar Könyvszemle, 1929. 1–2. füz. 99–117. p.

1925 januárjától a Magyar Könyvszemle (Rédey Tivadarral), 1928-tól az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kiadványai, 1935-től az Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből, 25. kötettől az Értekezések a történettudományi osztály köréből, 1935-től az Archivum europea centro-orientalis, 1936-tól az Études sur l’Europe Centre-Orientale folyóiratokat illetve sorozatokat szerkesztette, valamint szerkesztőbizottsági elnöke volt a Bulletin d’information című nemzetközi történelmi folyóiratnak.

Tanulmányai, értekezései, könyvismertetései a Kalazantiumban (1899–1900), a Magyar Könyvszemlében (1899, 1904, 1907, 1913, 1924–1926), a Magyar Polgárban (1900–1903), az Arad és Vidékében (1902), a Debrecenben (1902), az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1902–1909), a Kolozsvári Egyetemi Lapokban (1902), az Erdélyi Múzeumban (1903–1907), a Székelyudvarhelyben (1903), az Ethnographiában (1905), a Katholikus Szemlében (1905), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1906–1907, 1911–1912), a Grafikai Szemlében (1907), a Századokban (1902–1903, 1905–1914, 1916–1917, 1919–1943, 1949–1950), a Budapesti Hírlapban (1913), a Hadtörténelmi Közleményekben (1913, 1923–1924, 1926, 1928, 1937), a Könyvtári Szemlében (1914), az Ungarische Rundschauban (1914), az Irodalomtörténetben (1917), a Híradóban [Pozsony] (1920), a Levéltári Közleményekben (1923), a Magyar Bibliofil Szemlében (1924–1925), a Turulban (1925), az Akadémiai Értesítőben (1925, 1928, 1932–1933, 1935–1938), a Budapesti Szemlében (1926, 1928, 1931, 1937–1939), az Ungarische Jahrbücherben (1926, 1929), a Bulletin d'Information des Sciences Historiques en Europe Orientale-ban (1928, 1933, 1939), a Jahrbücher für Kultur und Geschichte der Slavenben (1929), a Šišićev Zbornikban (1929), a Pester Lloydban (1929, 1938), a Bulletin du Comité International des Sciences Historique (1930), a Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyvében (1931–1933), a Revue des Études Hongroises-ban (1933, 1935), a Berzeviczy-emlékkönyvben (1934), a Przegladu Wspólczesnegoban (1934), a Mahler Ede emlékkönyvben (1937), a Senatne un Maksla-ban (1938), a Pirma Baltijas vesturine konferece-ben (1938), a Dopsch–Festschriftben (1938), az Új Időkben (1938), az Újságban (1935), a Tükörben (1940), az Erdélyben (1941), a Gazdasági Jogban (1943), az Archivum Europae Centro-Orientalis-ban (1944), a Journal of Central European Affairsban (1948) jelentek meg.

Róla szóló, válogatott szakirodalom
Fontosabb munkák:

Megnyílik a pozsonyi egyetem bölcseleti kara. = Nyugatmagyarországi Híradó, 1918. márc. 14. 4. p.
MTA tagajánlásai 1919. 16. p., 1931. 15. p.
Barcsay Adorján: A szabadkőművesség bűnei. + Palatinus József: Egy vidéki páholy titkai. + A magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt működött páholyok tagjainak névsora. 2. rész. Bp. 1921, Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. 203. p.
Könyvtárigazgatói kinevezés. = Magyar Könyvszemle, 1924. 1–4. füz. 147. p.
Az Emlékmű Bizottság [A Nemzet Vértanúinak] elnöksége. = Képes Pesti Hírlap, 1929. jan. 24. 1. p. Lukinich Imre fényképével
Dr. Lukinich Imre, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója..., akit a kormányzó a budapesti egyetemen rendszeresített keleteurópai tanszékre kinevezett. = Képes Pesti Hírlap, 1929. jan. 29. [3]. p. Lukinich Imre fényképével
Dr. Lukinich Imrét, az Országos Széchényi-Könyvtár igazgatóját a kormányzó egyetemi tanárrá nevezte ki. = Tolnai Világlapja, 1929. február 6. 33. p. Lukinich Imre fényképével
Lukinich Imre egy. tanár. (Faknói jutalom.) = Képes Pesti Hírlap, 1929. máj. 15. 2. p. Lukinich Imre fényképével
Október 1. Kedd. Lukinich Imre dr. egyetemi tanár előadása: „Magyarország történelme életrajzokban”. = Rádióélet, 1929. szept. 28. 23. p. Lukinich Imre fényképével
Október 29. Kedd. Lukinich Imre dr. egyetemi tanár előadása: „Magyarország történelme életrajzokban”.= Rádióélet, 1929. okt. 25. 19. p. Lukinich Imre fényképével
Isoz Kálmán: Lukinich Imre. = Magyar Könyvszemle, 1929. 3–4. füz. 222–223. p.
Március 24. Hétfő. Lukinich Imre dr. egyetemi tanár előadása: „Magyarország történelme életrajzokban”. = Rádióélet, 1930. márc. 21. 20. p. Lukinich Imre fényképével
November 11. Péntek. „Thököly és a Rákócziak kapcsolata Franciaországban”. Lukinich Imre dr. előadása [a rádióban]. = Délibáb, 1932. 45. sz. 40. p. Lukinich Imre fényképével
Lukinich Imre dr. = Délibáb, 1932. 45. sz. 60. p.
Lukinich Imre egyet. tanárt a Lengyel Tudományos Akadémia tagjává választotta. = Képes Pesti Hírlap, 1934. jún. 21. [2]. p. Lukinich Imre fényképével
Lukinich Imre, a Történelmi Társulat tudós főtitkára, megkapta a magyar érdemrend középkeresztjét. = Nemzeti Újság, 1937. jún. 1. 1. p. Lukinich Imre fényképével
Lukinich Imre professzor elnökölt a keleteurópai történettudósok zürichi értekezletén. = Nemzeti Újság, 1938. aug. 31. 1. p. Lukinich Imre fényképével
Szabó Pál: A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940. Dunántúli ny. 643-650. has.
A hét lexikona. A kormányzó úr. = Tolnai Világlapja, 1944. 10. sz. 7. p. [A Corvin-koszorú kitüntetésével kapcsolatban.] Lukinich Imre fényképével
A Corvin-rend új tagjai. = Új Idők, 1944. márc. 11. 276. p. Lukinich Imre fényképével
Bartók Béla levele [Lukinics Imréhez] a "Népzenénk és a szomszédos népek zenéje" francia kiadása ügyében. = Forrás, 1973. 5–6. sz. 84–85. p.
Fallenbüchl Zoltán: [Megemlékezés dr. Lukinich Imre születésének 100. évfordulóján]. = OSZK Híradó, 1980. 7–9. sz. 172–176. p.
Szántó Tibor: Lukinich Imre centenáriumára. = Magyar Nemzet, 1980. 100. sz. 8. p.
Álneve és betűjegye a Századokban: -ch, -e, dr. Dési Imre. = Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 17. köt. Sajtó alá rend. Viczián János. Bp. 1995, Argumentum–MTA Könyvtára. 1284. has.

Felhasznált források:

Fallenbüchl Zoltán: [Megemlékezés dr. Lukinich Imre születésének 100. évfordulóján]. = OSZK Híradó, 1980. 7–9. sz. 172-176. p.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 17. köt. Sajtó alá rend. Viczián János. Bp. 1995, Argumentum-MTA Könyvtára. 1284. has.
Isoz Kálmán: Lukinich Imre. = Magyar Könyvszemle, 1929. 3–4. füz. 222-223. p.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. 2. köt Bp. 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 813-814. p.
Szabó Pál: A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940. Dunántúli ny. 643–650. has.
Új magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Főszerk. Markó László. Bp. 2002, Magyar Könyvklub. 352–353. p.
Új magyar irodalmi lexikon. 2. jav., bőv. kiad. 2. köt. Főszerk. Péter László. Bp. 2000, Akadémiai Kiadó. 1355–1356. p.
Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusai
Gerő Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia. 996–2000. [Munkaadatbázis. Jelenleg nem kutatható.]
Rácz Ágnes: Az Országos Széchényi Könyvtár történetének kronológiája az alapítástól 2006-ig. [Munkaadatbázis. Jelenleg nem kutatható.]

Készítette: dr. Tokaji Nagy Erzsébet