Az Országos Széchényi Könyvtár Alapítása
A könyvtár története
Kronológia
A gyűjtemény legértékesebb darabjai
Az OSZK főigazgatói
Kitüntetett személyek az OSZK történetében
Bibliográfia
Impresszum adatok
Nyitólap

In English

 

 

Vissza a főigazgatók listájához

MELICH JÁNOS (1920–1922)
(Szarvas, 1872. szeptember 16., †Budapest, 1963. november 20.)
nyelvész, szlavista, egyetemi tanár, akadémikus, a könyvtár igazgatója 1919–1922 között

Melich János képe nagyban


1891–1894 között a kolozsvári egyetem magyar–német, 1894–1896 között a bécsi egyetem szlavisztika szakán tanult. 1894 február-júniusában a dévai állami főreáliskolában tanított. Bécsi egyetemi évei alatt a Theresianum magyar korrepetitora volt. 1896 októberétől 1897 februárjáig a budapesti evangélikus gimnáziumban helyettes tanárként működött. 1901-től a budapesti egyetem „a magyar nyelvtudomány szófejtő része” tárgykör magántanára, 1911-től a szláv filológiai tanszék nyilvános rendkívüli tanára, 1921–1941 között a szláv filológia nyilvános rendes tanára, 1927–1928-ban a magyar nyelvészet helyettes tanára, 1935–1936-ban a bölcsészettudományi kar dékánja volt. 1941-ben nyugdíjazták. 1943 májusától 1948 szeptemberéig a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárnokaként tevékenykedett. A nyelvtudományok doktori címét 1952-ben szerezte. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában 1896-tól dolgozott. Ez év júniusában a vallás- és közoktatásügyi miniszter a nyomtaványi osztályhoz asszisztenssé (segéddé), 1901. októberében I. osztályú segédőrré, 1908. áprilisában őrré nevezte ki. 1911 végén a király igazgatóőri címet és jelleget adományozott Melich János őrnek. 1912-ben a vallás- és közoktatási miniszter valóságos igazgatóőrnek nevezte ki. 1916. márciusától a miniszter a nyomtatványok tára és a hírlaptár vezetésével bízta meg, a király pedig múzeumi osztályigazgatói címet és jelleget adományozott. 1918-ban a király dr. Melich János osztályigazgatói címmel és jelleggel ellátott múzeumi igazgatóőrt osztályigazgatói kinevezésben részesítette. 1918 – 1919 fordulóján a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa múzeumi igazgatóvá nevezte ki. 1919. májusától a könyvtár fővezetése mellett a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója őrá bízta a kézirattár vezetését is. 1919. októberében a vallás- és közoktatási miniszter az Országos Széchényi Könyvtár vezetői teendőit bízta rá. 1921-ben a kormányzó egyetemi tanárrá nevezte ki, és emellett a miniszter szeptember végén a könyvtár igazgatásával továbbra is megbízta. 1922. novemberében az egyetemi nyilvános rendes tanári rang elnyerése miatt Melich lemondott igazgatói állásáról, de a miniszter felkérésére tovább vitte az ügyeket az új múzeumi szervezet létrejöttéig. 1922. decemberében egyetemi tanári kinevezése miatt végleg megvált a könyvtár igazgatói tisztétől.

Melich János a magyar nyelvtörténet szinte valamennyi területén jelentőset alkotott. Indogermán, szláv, német nyelvészeti ismereteit felhasználva munkásságának első tíz esztendejében a szófejtő jelleg és a jövevényszavak kutatása dominált; behatóan vizsgálta a magyar nyelv szókincsét, a magyar nyelv jövevényszavait és a magyar helyesírás történetét. Később a szófejtés mellett a hang- és alaktörténet, illetve a régi magyar nyelvemlékek tanulmányozása volt a jellemző. Ő kezdte el felhasználni az oklevelek szórványemlékeit a nyelvtörténet számára, és ő gazdagította új szempontokkal a jövevényszavak kutatását. Legjelentősebb eredményeit a személy- és helynévkutatásban érte el, munkásságával jelentősen hozzájárult a magyar településtörténet-tudomány megalapozásához.

Nemzeti könyvtári tevékenysége során nagy figyelmet fordított a könyvtár állományának kiegészítésére, növelésére: 1903-ban Bécsben ő vette át Hodinka Antal szláv gyűjteményét, 1918-ban – a könyvtár anyagi-pénzügyi nyomorúsága ellenére – háborús kiadványokat vásárolt (később ez a kollekció beleolvadt a megfelelő gyűjteményrészekbe, az újságkivágatok pedig a Hadtörténeti Levéltárba kerültek), 1919-ben Bécsben – Eckhart Ferenc akadémikusnak, a bécsi Magyar Történettudományi Intézet kutatójának segítségével – magyar vonatkozású periodikumokat szerzett be, 1919 szeptemberében elkezdte a trianoni békeszeződés után elszakított területek hungarikumainak begyűjtését, 1922-ben adományokból és minisztériumi segélyből külföldi tudományos könyveket és folyóiratokat, valamint segédkönyveket gyarapított.
Igazgatósága alatt felvetette a kötelespéldányoktól különálló gyarapítási alosztály, a zenei- és térkép alosztályok fejlesztését, az osztályozási rendszer megújítását, a kartotékkatalógusok felállítását, a Hírlaptár hírlap- és folyóirattárrá való átalakítását. Külön feldolgozó munkaállomást hozott létre a hazai és külföldi ősnyomtatványok, RMK-k számára. Összegyűjtette az állományból és rendeztette a térképeket, bár a térképgyűjtemény szervezeti különválása ekkor még nem történt meg. 1920-ban megindította a kurrens nemzeti bibliográfia munkálatait, valamint létrehozta az Országos Széchényi Könyvtár első műhely-jellegű részlegét – a könyvkötő és restaurátor műhelyt. 1922. májusában javaslatot terjesztett Bánffy Miklós külügyminiszter elé a Bécs–Budapest közötti könyvtárközi kölcsönzések megindítására, melyet 2 hónap múlva jóvá is hagytak, s ez jelentette a külföldi könyvtárközi kölcsönzés kezdetét. Ugyanebben az évben a vallás- és közoktatási miniszter erre vonatkozó rendeletében elfogadta azt a tervezetet, melyben Melich a nemzeti könyvtár hatósági jogkörét fogalmazta meg a múzeális értékek külföldre való kivitelének engedélyezési eljárásában.

Intézményi tagsága:

  • 1902. májusától a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja;
  • 1913-tól a helsinki Finnugor Társaság külső tagja;
  • 1915–1922 között a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára;
  • 1919–1939 között az Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának előadója;
  • 1920. májusától a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja;
  • 1922–1943 között a Magyar Nyelvtudományi Társaság alelnöke;
  • 1926-tól az Evangélikus Tanáregyesület tiszteleti tagja;
  • 1928-tól a Finn és a Lengyel Tudományos Akadémia külső levelező tagja;
  • 1930-tól a Magyar Paedagógiai Társaság tagja;
  • 1933. május–1946. júliusa között Magyar Tudományos Akadémia igazgatója;
  • 1935. május–1943. májusa között a Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának elnöke;
  • 1936–1937 a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Bizottságának előadója;
  • 1938-tól a Budapesti Philologiai Társaság tagja;
  • 1938-tól az Észt Tudós Társaság tagja;
  • 1940-től a Bolgár Tudományos Akadémia levelező tagja;
  • 1941–1946 között a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Bizottságának elnöke;
  • 1942-től a Porosz Tudományos Akadémia külső levelező tagja;
  • 1943–1948 között a Magyar Nyelvtudományi Társaság tiszteleti elnöke;
  • 1943–1948 között a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának elnöke;
  • 1943–1948 között a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtári Bizottságának előadója;
  • 1949 októberétől a Magyar Tudományos Akadémia tanácskozó tagja volt.
  • 1989 májusától visszaállították rendes akadémiai tagságát.

Kitüntetései:

  • 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia Sámuel-díjában részesült.
  • 1906-ban a Magyar Tudományos Akadémia Lukács Krisztina-jutalmát kapta.
  • 1907-ben a Magyar Tudományos Akadémia Nagyjutalma (Munkácsi Bernáttal megosztva).
  • 1911-ben a király a budapesti tudományegyetem javaslatára nyilvános rendkívüli tanácsosi címet adományozott dr. Melich János múzeumi őrnek.
  • 1922-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia Nagyjutalma kitüntetést kapta (Gombocz Zoltánnal megosztva).
  • 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki.
  • 1931-ban a Magyar Tudományos Akadémia Nagyjutalmában önállóan részesült.
  • 1939-ben Corvin-lánccal tüntették ki.
  • 1939-ben Szarvas díszpolgárává választotta, s utcát neveztek el róla.

Tudományos munkássága
Főbb művei:

  • A gyöngyösi latin–magyar szótár-töredék. Bev., jegyz. ellátta --. Bp. 1898, M. Tud. Akad. XXXVI, 242, [2] p.
  • Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des ungarischen Sprachschatzes. Innsbruck, 1900, Wagner. X, 311 p. (Quellen und Forschungen zur Geschichte, Litteratur und Sprache Österreichs und seiner Kronländer 6.) Társszerő: Lumtzer Viktor
  • Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai. Bp. 1900, Akadémia. 50 p. 1 térk. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XVII. 4.)
  • A magyarországi vend (szlovén) nyelvű irodalom bibliográfiája. Bp. 1903, Athenaeum. 26 p.
  • Szláv jövevényszavaink. I. köt. 1–2. rész. Bp. 1903-1905, Franklin ny. [Akadémiai székfoglaló: 2. rész]
  • A brassói latin–magyar szótár-töredék. Bp. 1905, Akadémia. 35, [1] p. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XIX. 4.)
  • Simonyi Zsigmond: A Nyelvtörténeti szótárról I. Bp. 1905, Athenaeum. 123, [1] p. (Nyelvészeti füzetek 15.) Többek közt Melich János közreműködésével.
  • Szikszai Fabricius Balázs latin–magyar szójegyzéke. Sajtó alá rend., magy. ellátta --. Bp. 1906, Akadémia. 141, [3] p. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XIX. 9.)
  • A magyar szótárirodalom I. Bp. 1907, Athenaeum. 197, [3] p. (Nyelvészeti Füzetek 46.)
  • Az Ortographia Ungarica és a magyar helyesírás. Az Ortographia Hungarica hasonmásával. Bp. 1908, Magy. Nyelvtud. Társ. 31, [1] p., 1 mell. [32] p. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 8.) Utánny.: Bp. 1970, Könnyűip. Gépi Adatfeld. V.
  • Révai Miklós nyelvtudománya. Bp. 1908, Akadémia. 42, [1] p. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XX. 4.)
  • Ujabb adalékok a hazai vend (szlovén) nyelvű bibliográfiájához. Bp. 1908, Athenaeum ny. 17 p.
  • Nyelvünk szláv jövevényei. Bp. 1910, Magyar Nyelvtud. Társ. 31, [3] p. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 13.) Utánny.: Bp. 1970, Könnyűip. Gépi Adatfeld. V.
  • Jegyzetek néhány felsőmagyarországi vármegye helyneveiről. Bp. 1911, ny.n. Ism. lapsz. [100] p. Litogr.
  • A két legrégibb magyar nyelvű nyomtatvány. 1. Hegendorf – Sylvester: Rudimenta. 2. Heyden – Sylvester: Puerilium. Bp. 1912, M. Nyelvtud. Társ. VII, 1–64., 1–92. p.
  • Calepinus Latin-magyar szótára 1585-ből Sajtó alá rend. --. Bp. 1912, Tud. Akad. XIII, [3], 483, [1] p.
  • Keresztneveinkről. Bp. 1914, Hornyánszky. 32 p. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 15.)
  • A magyar tárgyas igeragozás. (Alaktani fejtegetés.) Bp. 1914, Hornyánszky. 76 p. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 14.) Utánny.: Bp. 1970, Könnyűipari Gépi Adatfeld. V.
  • Nem-magyar keresztnevek jegyzéke. Sajtó alá rend. --. Bp. 1914, MTA. 20 p.
  • Magyar etymológiai szótár. Lexicon critico-etymologicum linguae Hungaricae. 1–2. köt. Bp. 1914–1944, Akadémia. 2 db. Társszerő: Gombocz Zoltán
  • La question wende. Paris–Bp. 1920, Soudier–Pfeifer. 36 p. (Questions de l'Europe Orientale 6.) Társszerző: Mikola Sándor
  • A magyar nyelvtudomány kézikönyve. Szerk. --. Bp. 1922-, Akadémia. Társszerzők: Gombocz Zoltán, Németh Gyula
  • Pozsony magyar, német és tót nevéről. = Századok, 1924. 7–10. sz. 695–713. p.
  • A honfoglaláskori Magyarország. Bp. 1925, Akadémia. 434 p. (A magyar nyelvtudomány kézikönyve I. 6.)
  • Latinbetűs helyesírásunk eredete. Bp. 1934, Akadémia. 45, [3] p. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XXV. 4.)
  • Gombocz Zoltán emlékezete. Bp. 1936, M. Nyelvtudományi Társ. 26, [2] p. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 36.)
  • A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karának adminisztratív és tanulmányi rendjére vonatkozó szabályok. Összeáll. --. Bp. 1936, Egyetemi ny. 162 p.
  • Jelentéstani kérdések. Bp. 1938, Magyar Nyelvtud. Társ. 33, [3] p. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 42.)
  • Brünn nevéről. Bp. 1940, Egyet. ny. 19 p. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 51.) Ua. németül 1941-ben.
  • Latin jövevényszavaink végződéseinek alakulásmódjáról. Bp. 1940, Magyar Nyelvtud. Társ. 29, [3] p. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 52.) Hasonmás: Bp. 1982, MTA.
  • Dolgozatok. 1. Bp. 1957, Akad. Kiadó. 70 p. (Nyelvtudományi értekezések 11.)
  • Dolgozatok. 2. Bp. 1963, Akad. Kiadó. 147 p. (Nyelvtudományi értekezések 41.)
  • Segédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz. Melich János válogatott írásaiból [... vál. és az előszót írta Kiss Lajos] [szerk. Kiss Lajos, Nyomárkay István]. Bp. 1995, ELTE. 224 p.

A nemzeti könyvtárra vonatkozó munkái:

  • Dr. Todoreszku Gyula (1866–1919). = Magyar Könyvszemle, 1919. 1–4. sz. 118–120 p.
  • Az 1899. év folyamán tanulmányi és gyűjtő utakra kiküldött magyar nemzeti múzeumi tisztviselők jelentései. 1. Könyvtár. = Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1899. évi állapotáról. 1900. 78–88. p.
  • Az 1903. év folyamán kongresszusi és tanulmány-utakra kiküldött magyar nemzeti múzeumi tisztviselők jelentései. 1. Könyvtár. = Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1903. évi állapotáról. 1904. 95–122. p.
  • Az 1904. év folyamán kongresszusi és tanulmány-utakra kiküldött magyar nemzeti múzeumi tisztviselők jelentései. 1. Könyvtár. = Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1904. évi állapotáról. 1905. 96–120. p.
  • Az 1905. év folyamán kongresszusi tanulmány-utakra kiküldött magyar Nemzeti Múzeumi tisztviselők jelentései. = Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1905. évi állapotáról. 1906. 103–114. p.
  • Az 1909. év folyamán kongresszusokra és tanulmányutakra, valamint régészeti ásatásokra és néprajzi gyűjtőutakra kiküldött magyar nemzeti múzeumi tisztviselők jelentései. 1. Könyvtár. = Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1909. évi állapotáról. 1910. 133–138. p.
  • Az 1910. év folyamán kongresszusokra és tanulmányutakra, valamint régészeti ásatásokra kiküldött magyar nemzeti múzeumi tisztviselők jelentései. 1. Könyvtár. = Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1910. évi állapotáról. 1911. 131–169. p.
  • Az 1911. év folyamán kongresszusokra és tanulmányutakra, valamint régészeti ásatásokra kiküldött magyar nemzeti múzeumi tisztviselők jelentései. 1. Könyvtár. = Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1911. évi állapotáról. 1912. 130–148. p.
  • Régi magyar nyomtatványok 1527-ből. (Öt hasonmással.) = Magyar Könyvszemle, 1912. 2. füz. 97–110. p.
  • Az 1912. év folyamán kongresszusokra és tanulmányutakra, valamint régészeti ásatásokra kiküldött magyar nemzeti múzeumi tisztviselők jelentései. 2. Könyvtár. = Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1912. évi állapotáról. 1913. 147–170. p.

Továbbá:

1915–1942 között a Magyar Nyelv című folyóiratot (Szily Kálmánnal és Pais Dezsővel), 1922-től A magyar nyelvtudomány kézikönyve című sorozatot (Gombocz Zoltánnal és Németh Gyulával) szerkesztette, 1916-tól a Magyar Könyvszemle szerkesztésében működött közre.
Tudományos közleményeinek száma körülbelül 1100. Tanulmányai, értekezései, könyvismertetései az Acta Linguistica Academiae Scientiarium Hungaricae-ban (1957–1958, 1963), az Akadémiai Értesítőben (1904–1915), az Archiv für Slavische Philologie-ben (1910, 1913, 1918, 1924), a Budapesti Hírlapban (1899–1900), a Budapesti Szemlében (1937–1938), a Collectanea Theologica-ban (1934), az Egyetemes Philológiai Közlönyben (1895–1933), az Erdélyi Hiradóban (1892–1893), az Erdélyi Múzeumban (1893–1895), az Ethnographia-ban (1895–1940), az Finnisch-ugrische Forschungen-ben (1913), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1895), a Jagic-Festschrift-ben (1908), a Kőrösi Csoma-Archívumban (1927), a Magyar Könyvszemlében (1900–1910), a Magyar Népnyelvben (1941), Magyar Nyelvben (1906–1930), a Nyelvtudományi Közleményekben (1894-1935), a Revue des Études Hongroises et Finno-Ougriennes-ben (1924), a ©iąićev Zbornik-ban (1929), a Suomalais-Ugrilaisen Seuran toimituksia-ban (1933), a Symbolae grammaticae in honorem Ioannis Rozwadowski-ben (1927), a Századokban (1924), a Szbornik’ Miletics’-ben (1933), a Zeitschrift für Slavische Philologie-ben (1924–1938).

Melich János – Bibliográfia:

  • Melich János. 1893–1932. jún. 3. [Bibliográfia.] Bp. 1932, Sárkány ny. 30 p.
  • Melich János irodalmi munkássága 1942. január 1-ig. = Emlékkönyv Melich János 70. születésnapjára. Írták tisztelői, barátai, tanítványai. Bp. 1942, M. Nyelvtud. Társ. 503–522. p.
  • Uray Géza: Melich János irodalmi munkássága 1942-től 1957-ig. (Kiegészítések a Melich-emlékkönyvben megjelent bibliográfiához.) = Magyar Nyelv, 1957. 1–2. sz. 18–19. p.

Róla szóló, válogatott szakirodalom:

  • Kolozsvár. Az erdélyi részek fővárosa. = Pesti Napló, 1893. 102. sz. Mell. 31. p.
  • Előléptetések a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. = Magyar Könyvszemle, 1897. 2. füz. 221. p. [Többek közt Melich Jánosról is.]
  • MTA tagajánlásai. Bp. 1900. 6. p., 1901. 5. p., 1902. 11. p., 1910. 5. p.
  • Előléptetések a M[agyar] N[emzeti] Múzeum Orsz[ágos] Könyvtáránál. = Magyar Könyvszemle, 1903. 1. füz. 91. p. [Többek közt Melich Jánosról is.]
  • Előléptetések a M[agyar] N[emzeti] Múzeum Könyvtárában. = Magyar Könyvszemle, 1905. 4. füz. 378. p. [Többek közt Melich Jánosról is.]
  • Dr. Melich János múzeumi őr kitüntetése. = Magyar Könyvszemle, 1911. 4. füz. 379. p.
  • Címadományozás és kinevezés a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáránál. = Magyar Könyvszemle, 1912. 1. füz. 93. p. [Többek közt Melich Jánosról is.]
  • Személyi változások az Orsz[ágos] Széchényi Könyvtárban. = Magyar Könyvszemle, 1912. 3. füz. 280. p. [Többek közt Melich Jánosról is.]
  • Kinevezések és áthelyezések a M[agyar] N[emzeti] Múzeum könyvtárában. = Magyar Könyvszemle, 1919. 1–4. füz. 139. p.
  • Személyi változások a M[agyar] N[emzet] Múzeum könyvtárában. = Magyar Könyvszemle, 1916. 3–4. füz. 254. p. [Többek közt Melich Jánosról is.]
  • Az Orsz[ágos] Széchényi-Könyvtár új igazgatója. = Magyar Könyvszemle, 1919. 1–4. füz. 139. p.
  • Bajza József: Dr. Melich János. = Magyar Könyvszemle, 1923. 1–2. füz. 150–151. p.
  • Moór Elemér: Bolgártörökök és szlávok és a Melich-féle helynévkutatás. Szeged, 1930, Szerző. 43, [1] p.
  • Kornis Gyula: Melich János. = Emlékkönyv Melich János 70. születésnapjára. Írták tisztelői, barátai, tanítványai. Bp. 1942, M. Nyelvtud. Társ. 3–23. p.
  • Losonczi Zoltán: Melich János. (Születésének hetvenedik évfordulójára.) = Protestáns Tanügyi Szemle, 1942. 1. sz. 193–198. p.
  • Kniezsa István: A hetvenéves Melich János. = Magyar Nyelv, 1942. 4. sz. 225–231. p. Melich János fotójával és aláírásával
  • Melich János születése hetvenedik évfordulójának megünneplése a Magyar Nyelvtudományi Társaságban. = Magyar Nyelv, 1942. 4. sz. 231–249. p.
  • A Tudományos Minősítő Bizottság határozatot hozott a „tudományok doktora” és a „tudományok kandidátusa” tudományos fokozatok odaítéléséről. = Szabad Nép, 1952. 171. sz. 6. p.
  • Benkő Lóránd: Gondolatok Melich János nyelvtudományi munkásságáról. (Születésének nyolcvanötödik évfordulóján.) = Magyar Nyelv, 1957. 1–2. sz. 1–12. p.
  • Hadrovics László: Melich János 85 éves. = Magyar Nyelvőr, 1957. 4. sz. 507–511. p.
  • Pais Dezső: Melich János: A Honfoglaláskori Magyarország. = Magyar Nyelv, 1957. 1–2. sz. 13–17. p.
  • Kniezsa István: Johann Melich. = Studia Slavica Academiae Scientiarium Hungaricae, 1957. 1–4. köt. 1–5. p.
  • Urhegyi Emilia: János Melich 90. Jahre alt. = Studia Slavica Academiae Scientiarium Hungaricae, 1962. 3–4. köt. 483–486. p.
  • Baleczky Emil: Melich Jánosról. Születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából. = Magyar Nyelv, 1962. 4. sz. 523–525. p.
  • Kniezsa István: Melich János. 1872. szeptember 16.–1963. november 20. = Magyar Nyelv, 1964. 1. sz. 1–3. p.
  • Gergely Pál: Melich János. (1872-1963.) = Magyar Könyvszemle, 1964. 2. sz. 175–176. p.
  • Lovas Rózsa: Melich János. = Nyelvtudományi Közlemények, 1964. 1. sz. 157–160. p.
  • Angyal Endre: Johann Melichs Lebensbahn und Schaffen. = Slavica, 1968. VIII. köt. [3], 7–23. p. Melich János reliefjének fotójával
  • Dezsényi Béla: A két világháború közötti emigráns-kiadványok beszerzése Bécsből és Bécsen át. Fejezetek az Országos Széchényi Könyvtár történetéből. = OSZK Híradó, 1970. 1–2. sz. 26–29. p.
  • Kiss Lajos: Gedenken an Johann Melich. = Studia Slavica Academiae Scientiarium Hungaricae, 1972. 3–4. sz. 397–411. p.
  • Kiss Lajos: Melich János emlékezete születésének századik évfordulója alkalmából. = Magyar Nyelv, 1973. 1. sz. 1–15. p.
  • Haraszthy Gyula: Melich János. 1872–1963. = Könyvtáros, 1980. 2. sz. 104–106. p.
  • Sebestyén Istvánné: Melich János. (1872–1963.) = Békési Élet, 1983. 4. sz. 506–509. p.
  • Kiss Lajos: Ünnepi beszéd Melich János szarvasi emléktáblájának leleplezésekor 1987. szeptember 16-án. = Magyar Nyelv, 1989. 1. sz. 121–123. p.
  • Kiss Lajos: Melich János alakja Szabó Dezső és Németh László irodalmi műveiben. = Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. [A Magyar Nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai] Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp. 1991, Akad. K. 381–387. p.
  • Ondrus, Simon: Melich János etimológiái – mai szemmel. = Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. [A Magyar Nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai]. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp. 1991, Akad. K. 602–612. p.
  • Kiss Lajos: Melich János. Bp. 1995, Akad. K. 93 p., [1] t. ill. (A múlt magyar tudósai.)
  • Álnevei és betűjegyei: ch., -gdi, G. P., K. p., Kemenes Pál, L. K., M.J., M., M-ch, Mehilyán dr., Melegdi János, -os, s., Szarvasi János. = Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 18. köt. Bp. Argumentum - MTA, 1999. 783. has.
  • Sztripszky Hiador két levele Melich Jánoshoz. [Közread. és jegyz. ell.] Udvardi István. = Magyar Nyelv, 1999. 4. sz. 502–506. p.
  • Melich János és az erdélyi szász nyelvtudomány. Közread. [bev.] és jegyz. ell. Futaky István. = Magyar Nyelv, 2001. 3. sz. 358–362. p.

Felhasznált források:

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 18. köt. Sajtó alá rend. Viczián János. Bp. 1999, Argumentum–MTA Könyvtára. 783. has.
  • Kniezsa István: A hetvenéves Melich János. = Magyar Nyelv, 1942. 4. sz. 225–231. p.
  • Losonczi Zoltán: Melich János. (Születésének hetvenedik évfordulójára.) = Protestáns Tanügyi Szemle, 1942. 1. sz. 193–198. p.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. 2. köt Bp. 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 864–865. p.
  • Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár története. 1802–1918. Bp. 2002, Országos Széchényi Könyvtár. 138 p.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 8. köt. Bp. 1902, Hornyánszky Viktor. 1046–1049. has.
  • Új magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Főszerk. Markó László. Bp. 2002, Magyar Könyvklub. 644–645. p.
  • Új magyar irodalmi lexikon. 2. jav., bőv. kiad. 2. köt. Főszerk. Péter László. Bp. 2000, Akadémiai Kiadó. 1464–1465. p.
  • Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusai
  • Gerő Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia. 996–2000. [Munkaadatbázis. Jelenleg nem kutatható.]
  • Rácz Ágnes: Az Országos Széchényi Könyvtár történetének kronológiája az alapítástól 2006-ig. [Munkaadatbázis. Jelenleg nem kutatható.]

Készítette: dr. Tokaji Nagy Erzsébet


Vissza a főigazgatók listájához