Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói

SEBESTYÉN GÉZA (1966-1968)
(Nagyvárad, 1912. március 14., †Budapest, 1976. április 5.) nyelvész, könyvtártudós, főigazgató-helyettes, mb. főigazgató.

Érettségije évében, 1930-ban megnyerte az országos középiskolai irodalmi verseny első díját. Ez évben felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára, ahol 1936-ban szerzett magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet. 1933–1934-ben ösztöndíjasként a hallei egyetem bölcsészkarán töltött egy évet. Diplomája megszerzése után 1936–1937-ben a bécsi Collegium Hungaricum kutatói ösztöndíjasaként a bécsi egyetemen tanult. 1937–1938-ban hallgatója volt a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete által szervezett második könyvtárosképző tanfolyamnak. 1939-ben általános nyelvészetből doktorált.

Tudományos kutatónak készült, de kutatóintézeti munkalehetőség hiányában tudományos könyvtárban keresett állást magának. 1937-ben az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központban helyezkedett el, majd gyakorlati könyvtári ismereteit a budapesti Egyetemi Könyvtárban szerezte. 1945 júliusától a Közoktatási Minisztérium művelődéspolitikai osztályát vezette. 1948-ban az Országos Könyvtári Központ osztályvezetője lett. 1949-től 1958-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtárában a gyarapítási osztályt vezette. 1952 és 1956 között meghívott előadóként könyvtártant tanított az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékén. 1955-ben felkérték a tanszék vezetésére, melyet egyéb kötelezettségei miatt nem vállalt el. 1958-tól haláláig, 1976-ig az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyetteseként, illetve 1966–1968 között megbízott főigazgatóként a nemzeti könyvtár szakmai tevékenységét irányította. 1959-ben – Sallai Istvánnal közösen – megszervezte a Könyvtártudományi és Módszertani Központot (ma: Könyvtári Intézet). Szakmai ereje teljében, 64 évesen, váratlanul hunyt el.

1997. júliusában Sebestyén Katalin, Sebestyén Géza Franciaországban élő lánya felajánlotta az Országos Széchényi Könyvtárnak édesapja kéziratait és könyvtárát.

Az 1945 utáni magyar könyvtárügy egyik megújítója volt. Könyvtárpolitikusként ő hangoztatta először a hazai könyvtárügy rendszerszerű felépítését, a hálózati elv fontosságát, továbbá a könyv- és könyvtártörténeti kutatásokkal azonos fontosságúnak ítélte a könyvtárügy időszerű kérdéseivel foglalkozó témákat. Nemzetközi szakirodalomra támaszkodva minisztériumi tisztviselőként kidolgozta a közművelődési könyvtári hálózat tervét. Koncepciója szerint ki kell építeni a központi (körzeti) könyvtárak rendszerét, melyek feladata többjárásnyi terület falusi könyvtárainak letétekkel való ellátása. A tudományos és szakkönyvtárak együttműködését az egységes könyvtári rendszer megvalósítása feltételének tartotta.

Sallai Istvánnal közösen írt műve – A Könyvtáros kézikönyve (1956., 2. kiad. 1965.) – a szocialista világ első európai szintű könyvtártani monográfiája, mely évtizedeken keresztül alaptankönyve volt a magyar könyvtárosképzésnek. Az egyetem külső előadójaként és tankönyvíróként más kiadvánnyal is segítette a könyvtárosok különböző szinten folyó képzését.

Az Országos Széchényi Könyvtárban nevéhez kötődik a könyvtár szervezeti modernizációjának és számítógépesítésének elindítása, a nemzeti bibliográfiai kiadványsorozat megújítása és a könyvtár Várba költözésének előkészítése.

Már főigazgató-helyettesi tevékenységének első évében megfogalmazta, hogy a nemzeti könyvtárnak funkcionális egységként kell kezelnie a hungarica teljes körű gyűjtését és – belehelyezkedve a többi könyvtár együttesébe – az erre épülő központi szolgáltatásokat. Ugyanezen évben a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyásával hatályba lépett az általa kidolgozott új szervezeti szabályzat: az addig működő 18 osztályból 3 gyűjteményi főosztályt (könyvek, modern különgyűjtemények, muzeális gyűjtemények) és 2 könyvtárügyi főosztályt (könyvforgalmi ügyek, könyvtártudományi és módszertan feladatok) alakítottak ki, és az olvasószolgálat keretében külön tájékoztató szolgálatot hoztak létre.

A nemzeti könyvtárnak a Budavári Palotába való költözését az 1959. december 30-ai, a Kormány Gazdasági Bizottsága 10327/1959. G.B. számú határozata mondta ki. Sebestyén Géza ennek megfelelően dolgozta ki a könyvtár szervezeti, működési átalakítását, s tervezte meg az új épületben való működés elveit. „Az új Nemzeti Könyvtár működése” című 1963-as minisztériumi előterjesztésben három fő feladatot jelölt meg: archiválási feladatok (alapfeladatként a nemzeti impresszum gyűjtése és regisztrálása); nyilvános könyvtári feladatkör (az olvasótermek, a kézikönyvek, a tájékoztató szolgálat fejlesztése és az ezt szolgáló katalógusrekonstrukció a használói igények széles körű kielégítése céljából, az állományvédelem és az ehhez szorosan kapcsolódó mikrofilmezés megindítása, a kutatónapok szabályozása); országos könyvtárügyi feladatok (központi szolgáltatásként a központi katalógusok, a nemzeti bibliográfiai rendszer, a könyvtárközi kölcsönzés, a kötelespéldány elosztás, a tároló könyvtár) kiépítése, bővítése, illetve megerősítése.

A nemzeti bibliográfiai rendszer megújítására vonatkozó fejlesztési tervében – A bibliográfiai munka feladata az OSZK-ban (1958) – az olyan egységes feldolgozási rendszer kialakítása mellett voksolt, melyben minden elsődleges feldolgozás további felhasználásokat tesz lehetővé. A hiányzó nemzeti könyvészetek pótlására az 1921–1944-es időszak egyetlen retrospektív ciklusban összefoglalt kiadását tervezte, hasonlóan a Magyar Könyvészet 1945–1960-as retrospektív ciklusához (ez utóbbi az ő szellemi irányításával el is készült).

1968-ban – külföldi tanulmányúti tapasztalatának birtokában – kezdeményezte a nemzeti könyvtár gépesítésének előkészítését. Tudta, hogy el kell indítani az Országos Széchényi Könyvtár számítógépes fejlesztését, és legelőször a feldolgozó munka és a nemzeti bibliográfia gépesítését kell megvalósítani. Munkatársaival együtt felismerte, hogy a feldolgozó munka számítógépesítésének alapkérdése az adatcseréhez szükséges szabványos adatszerkezet kidolgozása.

1971-ben megindította a Hungarica Külföldi Folyóiratszemle című hungarika-bibliográfiát.
1974-ben az ő előterjesztése alapján a Vezetői Tanács úgy határozott, hogy az olvasószolgálaton belül meg kell kezdeni a tájékoztató szolgálat megerősítését.
Főigazgató-helyettesként a különböző nemzetközi konferenciákon képviselte a nemzeti könyvtárat, 1970-től részt vett a szocialista országokat tömörítő Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központ szabványosítási munkálataiban.

Intézményi tagsága:

1958 májusától az Országos Könyvtárügyi Tanács elnökségi tagja lett.
1969-ben a FID Magyar Nemzeti Bizottsága a Művelődésügyi Minisztérium hozzájárulásával őt delegálta magyar tagként a FID központi Osztályozási Bizottságába.
1972 januárjában a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöksége a tudományos állandó bizottság elnökévé választotta.
1973 novemberében az összetételében átalakult Várbizottság – mely a vári építkezéssel, tervezéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos teendőket látta el – elnöke lett.
Részt vett az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács és a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszer Magyar Tanácsának munkájában.
Tagja, illetve elnöke volt az Országos Osztályozási Bizottságnak, elnöke Magyar Dokumentációs Szabványbizottságának. Az Országos Osztályozási Bizottság elnökeként tagja volt az ETO teljes magyarországi kiadásával foglalkozó szerkesztő bizottságnak.

Kitüntetései:

1954-ben a Szocialista Munkáért Érdeméremmel,
1971-ben a Magyar Szabványügyi Hivatal – a könyvtári és dokumentációs szakbizottság elnökének két évtizedes eredményes szabványosító munkásságáért – emlékplakettel,
1972-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával,
1974-ben Szabó Ervin emlékéremmel tüntették ki.

Tudományos munkássága
Főbb művei:

1972-1976 között a Könyvtári Figyelő című szakfolyóiratot szerkesztette.
A csittváriak délborsodi falujárása. 1930. 1–2. rész. = Diákvilág, 1930. 4. sz. 81–84. p., 7. sz. 105–106. p.
Diák „Diákvilág”-ot. = Diákvilág, 1930. 21. sz. 134–135. p.
Berdjaev, Nikolaj: Az új középkor. Szemlélődések Oroszország és Európa sorsán. Ford: --. Bp. 1935, Szövétnek. 122 p. Társfordító: Lotz János
Nyelv és nyelvtudomány. A nyelvelmélet alapelvei. Bp. 1939, Dunántúli ny. 120 p.
Múzeumaink jövője. = Új Szántás, 1947. jún. 324–328. p.
Könyv a falun. = Magyar Szemle, 1942. nov. 243–249. p.
Hogyan vészelték át múzeumaink és könyvtáraink a háborút? [Riport.] = Szabadnevelés. Bp. 1945, MVKM. 32-34. p. [Ua.: Pécsi Könyv- és Infotár, 1997. 4. sz. 11–12. p.]
Falusi könyvtárak. = Új Szántás, 1947. febr. 101–104. p.
Klenov, A. V.: A könyvtáros vezérkönyve. Gyakorlati útmutató városi, falusi és üzemi könyvtárak részére. Ford. és a magyar viszonyokra alkalmazta és függelékkel ellátta --. Bp. [1949], Új M. Kiadó. 202 p.
Általános könyvtártan. Bp. 1953, ELTE. 112 p.
A módszertani munka. = A Könyvtáros, 1953. 3. sz. 17–20. p.
Állománygyarapítás. Bp. 1954, Nemz. Múz. Tört. Múz. 57 p. (Múzeumi könyvtárosok tanfolyama.)
Katalógusok. [Bp. 1954, Jegyzetsoksz.] 16 p. (Az Országos Műszaki Könyvtár négyhónapos szakkönyvtári tanfolyamának jegyzete.)
A könyvtári munka. = Könyv, 1955–1956. [Cikksorozat.]
A könyvtáros kézikönyve. Bp. 1956, Művelt Nép. 576 p. Társszező: Sallai István
Könyvtári szabványosítás. = A Könyvtáros, 1956. 4. sz. 260–262. p.
A hazai könyvtárak. = A Könyvtáros, 1956–1957. [Cikksorozat.]
Modern könyvtártechnika. Műanyagok a könyvkötészetben. = Könyvtáros, 1958. 2. sz. 97-100. p.
Németországi benyomások. = A Könyvtáros, 1958. 6. sz. 410–413. p.
A lyukkártya. = A Könyvtáros, 1958. 8. sz. 575–578. p.
A „Könyvtári Figyelő” fejlesztésének problémái. (A Szakmai megbeszélések sorozat első vitája.) = OSZK Híradó, 1960. 10. sz. 216–218. p. [Többek közt Sebestyén Géza hozzászólásával.]
A magyar könyvtárak címtára. = A Könyvtáros, 1961. 10. sz. 614. p.
Könyvtártani kutatások mai problematikája a külföldi szakirodalom tükrében. Bp. 1962, OKT. 163 p. (Az Országos Könyvtárügyi Tanács kiadványai 15.)
Útmutató tanszéki könyvtárosok számára. Bp. 1963, Tankönyvkiadó. 60 p. (Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára módszertani kiadványok 1.)
Raktári problémák a nyugat-európai nagykönyvtárakban. = OSZK Híradó, 1963. 4. sz. 111–115. p.
Magyar Könyvészet. 1945–1960. A Magyarországon nyomtatott könyvek szakosított jegyzéke. Főszerk. --. Bp. 1964-1968. 5 db.
Hol legyen a bibliográfiai műhelyünk? = Könyvtáros, 1964. 11. sz. 656. p.
A könyvtáros kézikönyve. 2. átd. bőv. kiad. Bp. 1965, Gondolat. 832 p. Társszező: Sallai István
Nemzetközi katalóguscédulák? = Könyvtáros, 1966. 11. sz. 629-633. p.
Könyvtártan a tanítóképző intézetek 1-3. évfolyama számára. (Népművelő-könyvtár szak.) Bp. 1967, Tankönyvkiadó. Társszező: Sallai István
Az 1947. évi könyvtári törvényrendelet. = Könyvtártudományi tanulmányok. 1. Bp. 1968. 581–612. p.
Magyar Könyvészet. 1945–1960. A Magyarországon nyomtatott térképek szakosított jegyzéke. Főszerk. --. Bp. 1969, OSZK. 361 p.
A Belga Királyi Könyvtár felavatási ünnepségéről. Brüsszel, 1969. február. = OSZK Híradó, 1969. 1–2. sz. 19–23. p.
Az ETO fejlesztésének időszerű kérdései. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1970. 10. sz. 797–805. p.
Egy lépés a tájékoztatási világrendszer létrehozása felé. = Könyvtári Figyelő, 1972. 1. sz. 65–72. p.
Radikális reformok útján az ETO. A varsói FID/CCC ülés tanulságai. = Könyvtári Figyelő, 1972. 2. sz. 161–170. p.

A nemzeti könyvtárra vonatkozó munkái:

Könyvtártudományi dokumentáció az Országos Széchényi Könyvtár Módszertani Osztályán. = A Könyvtáros, 1958. 7. sz. 486–488. p.
Az új nemzeti könyvtár építésének programtervezete. Bp. 1959. [4], 80 p. 15 mell. Soksz.
Mit várhatnak a könyvtárak a Könyvtártudományi és Módszertani Központtól? = A Könyvtáros, 1959. 5. sz. 321–325. p.
Új nemzeti könyvtár a Várban. = A Könyvtáros, 1960. 2. sz. 85–88. p.
Új nemzeti könyvtárunk a Várban. = Magyar Könyvszemle, 1960. 2. sz. 101-147. p.
A nemzeti könyvtár korszerű koncepciója. Sebestyén Géza felszólalása a lipcsei Deutsche Bücherei tudományos konferenciáján. = OSZK Híradó 1962. 11. sz. 186-188. p.
Olvasószolgálati problémák a nyugat-európai nagykönyvtárakban. = OSZK Híradó, 1963. 3. sz. 76–79. p.
Gondolatok a nemzeti könyvtárak feladatairól. = Könyvtáros, 1969. 12. sz. 699–702. p.
Szempontok a szakreferatúra (lektorátus) kérdéseinek megvitatásához. = OSZK Híradó, 1970. 5–6. sz. 93–96. p.
A könyvtárügy kulcskérdése a nemzeti könyvtár mielőbb megfelelő elhelyezése. = Könyvtáros, 1971. 3. sz. 138–140. p.
Az Országos Széchényi Könyvtárban. [Riporter] Lengyel Péter. = Élet és Irodalom, 1971. 40. sz. 7. p. Társszerő: Jóború Magda, Somkuti Gabriella

Sebestyén Géza – Bibliográfia:

Sebestyén Géza irodalmi munkássága. = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve. 1974/1975. Bp. 1978, OSZK. 11-16. p.
Szabó Sándor: 75 éve született Sebestyén Géza könyvtáros. = Eseménynaptár, 1987. 1. sz. 30–33. p.

Róla szóló válogatott irodalom:

Sallai István: A Könyvtártudományi és Módszertani Központ három éve. = OSZK Híradó, 1962. 2. sz. 29–30. p. [Többek közt Sebestyén Gézáról.]
Radnai Márta: A magyar irodalomtudomány és az Országos Széchényi Könyvtár. = OSZK Híradó, 1965. 12. sz. 253–257. p. [Többek közt Sebestyén Gézáról.]
Jeszenszky Géza: „Tudósklub a könyvtárban?” = OSZK Híradó, 1969. 5–6. sz. 85–86. p. [Többek közt Sebestyén Gézáról.]
Krónika. = OSZK Híradó, 1970. 1–2. sz. 6–8. p. [Többek közt Sebestyén Gézáról.]
Személyi hírek és változások. Kitüntetés. = OSZK Híradó, 1972. 3–4. sz. 41. p.
Somkuti Gabriella: Krónika. = OSZK Híradó, 1974. 1–2. sz. 6–9. p. [Többek közt Sebestyén Gézáról.]
Négy évtized a könyvtárügy élvonalában. Beszélgetés Sebestyén Gézával. [Riporter] Bereczky László. = Könyvtáros, 1976. 5. sz. 257–260. p.
P[ajkossy] Gy[örgy]: Sebestyén Géza (1912–1976). = Magyar Könyvszemle, 1976. 3. sz. 295–296. p.
Pajkossy György: Sebestyén Géza (1912–1976). = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve. 1974/1975. Bp. 1978, OSZK. 7–10. p. Sebestyén Géza fotójával
Somkuti Gabriella: Kik a magyar könyvtártörténet jeles alakjai? = Könyvtáros, 1979. 3. sz. 160–163. p. [Többek közt Sebestyén Gézáról.]
Vajda Katalin: Sebestyén Géza 1912–1976. Szakdolgozat. Budapest, 1983, Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, SZOT Központi Iskola. 39 p.
Pajkossy György: Sebestyén Géza (1912–1976). = Könyvtári Hírlevél, 1986. 1. sz. [4–5.] p.
K[oger] T[amás]: Tisztelgő emlékezés Sallai Istvánra és Sebestyén Gézára. = Komárom Megyei Könyvtáros, 1986. 1. sz. 50. p.
Emlékülés Sallai István születésének 75. és Sebestyén Géza halálának. 10. évfordulója alkalmából. = Tájékoztató, MKE, 1986. 2. sz. 3–8. p.
Tripolszky László: Művelődési napló. „Sallai–Sebestyén”. = Népszabadság, 1986. 108. sz. 7. p.
Somkuti Gabriella: Emlékülés Sallai István és Sebestyén Géza tiszteletére. = OSZK Híradó, 1986. 5–6. sz. 47–50. p.
Bereczky László: Sallai István és Sebestyén Géza – a felszabadulás utáni magyar könyvtárügy meghatározó képviselői. = Könyvtáros, 1986. 9. sz. 509–511. p.
Somkuti Gabriella: Sebestyén Géza és a nemzeti könyvtári koncepció. = Könyvtáros, 1986. 9.sz. 512–517. p.
Fügedi Péterné: Sebestyén Géza és a nemzeti könyvtári szolgáltatások. = Könyvtáros, 1986. 9. sz. 519–523. p.
Bereczky László: Sallai István és Sebestyén Géza – a felszabadulás utáni magyar könyvtárügy meghatározó képviselői. = Könyvtáros, 1986. 12. sz. [mell.] 2–4. p.
Fügedi Péterné: Sebestyén Géza és a nemzeti könyvtári koncepció. Könyvtáros, 1986. 12. sz. [mell.] 5–16. p.
Bereczky Mária: Sebestyén Géza élete és munkássága. Szakdolgozat. Nyíregyháza, 1987, Bessenyei György Tanárképző Főiskola Könyvtári Tanszék. 37 p.
Balázs Péter: A VKM „repülő bizottságának” szemleútja 1945 augusztusában a nyugat-dunántúli könyvtári, levéltári és muzeális értékek háborús kárainak felmérésére és védelmének megszervezésére. = Levéltári Szemle, 1991. 1. sz. 59–69. p. [Többek közt Sebestyén Gézáról.]
Sonnevend Péter: A könyvtárpolitikus Sebestyén Gézára emlékezve (halálának 20. évfordulóján, tanítványi tisztelettel). = Könyvtári Levelezőlap, 1996. 3. sz. 13–15. p.
Lisztes László: Személyes számadás Sebestyén Gézáról. = Könyvtári Levelezőlap, 1996. 5. sz. 8–9. p.
Kertész Gyula: Sebestyén Géza-emlékülés az Országos Széchényi Könyvtárban. = Könyvtári Levelezőlap, 1997. 3. sz. 16–17. p.
Sebestyén György: Édesapám, Sebestyén Géza. = Könyvtári Figyelő, 1997. 2. sz. 213–215. p.
Kégli Ferenc: Sebestyén Géza és öröksége, a Magyar Könyvészet retrospektív ciklusai. = Könyvtári Figyelő, 1997. 2. sz. 216–220. p.
S[omkuti] G[abriella]: Sebestyén Géza emlékülés. = OSZK Híradó, 1997. 1–2. sz. 29–30. p.
Sebestyén Géza emlékülés. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 4. sz. 3. p.
Somkuti Gabriella: Sebestyén Géza rövid pályaképe. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 4. sz. 3–5. p.
Sonnevend Péter: Kortársunk Sebestyén Géza. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 4. sz. 5–10. p.
Sebestyén Katalin: A Sebestyén Géza–hagyaték. [Riporter] Somkuti Gabriella. = OSZK Híradó, 1997. 9–10. sz. 13–14. p.
Futala Tibor: Hét részlet egy önéletírásból. (A nemzeti könyvtár jubileuma hozta elő őket.) = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2002. 8. sz. 31–41. p. [Többek közt Sebestyén Gézáról.]
Fügedi Péterné: Eltűnt tekintélyek nyomában. Emlékezés Varjas Bélára, Goriupp Alizra és Sebestyén Gézára. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2003. 7. sz. 39–44. p.

Felhasznált források:

Bereczky Mária: Sebestyén Géza élete és munkássága. Szakdolgozat. Nyíregyháza, 1987, Bessenyei György Tanárképző Főiskola Könyvtári Tanszék. 37 p.
Gerő Gyula: Kitüntetett könyvtárosok névtára. = Könyvtári Figyelő, 2000. Különszám. 45. p.
Kortárs magyar írók. 1945–1977. Bibliográfia és fotótár. 2. köt. Szerk. Almási Éva, F. Bp. 2000, Encikopédia Kiadó. 299. p.
Sebestyén Géza irodalmi munkássága. = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve. 1974/1975. Bp. 1978, OSZK. 11–16. p.
Somkuti Gabriella: Sebestyén Géza rövid pályaképe. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 4. sz. 3–5. p.
Új magyar életrajzi lexikon. 5. köt. (Főszerk. Markó László.) Bp. 2004, Magyar Könyvklub. 1984–1985. p.
Új magyar irodalmi lexikon. 2. jav. bőv. kiad. 3. köt. (Főszerk. Péter László.) Bp. 2001, Akadémia. 1929. p.
Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusai
Gerő Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia. 996–2000. [Munkaadatbázis. Jelenleg nem kutatható.]
Rácz Ágnes: Az Országos Széchényi Könyvtár történetének kronológiája az alapítástól 2006-ig. [Munkaadatbázis. Jelenleg nem kutatható.]

Készítette: Kovács Katalin, dr. Tokaji Nagy Erzsébet