Az Országos Széchényi Könyvtár Alapítása
A könyvtár története
Kronológia
A gyűjtemény legértékesebb darabjai
Az OSZK főigazgatói
Kitüntetett személyek az OSZK történetében
Bibliográfia
Impresszum adatok
Nyitólap

In English

 

 
Vissza a főigazgatók listájához

SZINNYEI JÓZSEF (1893-1894)
Szinnyei (Ferber 1848-ig és 1850–1868.) József (Komárom, 1830. március 18., †Budapest, 1913. augusztus 9.) ügyvéd, bibliográfus, akadémikus, mb. könyvtárigazgató, a Hírlap-könyvtár megalapítója

A pesti egyetem első filozófiai osztályába 1845-ben iratkozott be, majd 1846–1848 között a Győri Királyi Tudomány-akadémián folytatta tanulmányait: egy évig bölcsész, ezt követően joghallgatóként. 1848 őszétől a komáromi erődvárban szolgált, kezdetben mint nemzetőr honvéd, 1849 júniusától hadnagyként, majd 1849 októberében mint főhadnagy tette le a fegyvert. 1849–1853 között Beöthy Zsigmond komáromi ügyvéd, 1854-től Samarjay Károly pozsonyi ügyvéd irodájában dolgozott. 1864-ben megvált az ügyvédi pályától, és a több szabadidőt adó pozsonyi Hungária Biztosítóbank, 1869-től a pesti Nemzeti Biztosítótársaság tisztviselője lett. 1872 decemberétől Toldy Ferenc, az Egyetemi Könyvtár igazgatója a buzgó magánkutatót a könyvtár másod-könyvtártisztjeként alkalmazta. 1875 áprilisától első őr, 1876 szeptemberétől 1878 októberéig a könyvtár megbízott igazgatója volt. 1879 júliusában az Egyetemi Könyvtár első őri állásában véglegesen megerősítették. 1884–1888 között délelőttönként a Magyar Nemzeti Múzeum Hírlapkönyvtárában, délutánonként az Egyetemi Könyvtárban tevékenykedett. 1888 novemberétől a vallás- és közoktatási miniszter a Magyar Nemzeti Múzeum Hírlapkönyvtár őrének, 1901 októberétől igazgató őrének, majd 1910-től a király osztályigazgatónak nevezte ki. 1893 januárjától 1894 januárjáig – Fejérpataky László hivatalba lépéséig – őt bízták meg helyettes könyvtárőrként a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának vezetésével. Ebben az intézményben ünnepelte 80. születésnapját, mely alkalomból a miniszter és az államtitkár is felkereste elismerő soraival.

A magyar tudományos bibliográfia és biográfia megteremtője, a hazai kurrens sajtóbibliográfia meghatározó alakja.
A németül, franciául, angolul, olaszul, spanyolul és szlovákul beszélő Szinnyei kezdetben történelemmel, azon belül a magyar családok genealógiájával és helytörténettel foglalkozott. Az 1850-es évek második felétől a határozott irányú hírlapgyűjtésével párhuzamosan hírlapirodalmi kutatásokat is végzett. Pestre költözésekor gazdag hírlapgyűjteménye és naplói sokasága mellett körülbelül félmillió, adatokkal teleírt cédulát vitt magával. Ő irányította az Egyetemi Könyvtár új épületbe költözését, a dokumentumok raktározási elvének elkészítését, s – Fraknóival közösen – ő dolgozta ki a könyvek szakozási rendszerét. Szorgalmazta a modern cédulakatalógus megépítését és a könyvek raktári jelzetekkel való ellátását. Könyvtárosi tevékenysége mellett 1873-tól a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriumán dolgozott. 1881-ben az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága határozatot hozott a Magyar írók névtára című munkájának kiadásáról. 1890-ben jelent meg az életrajzi kutatások alapvető forrásműveként használatos magyar írók életrajzát és munkásságát feldolgozó művének első füzete, utolsó darabja pedig 1914-ben. Emellett állandó munkatársa volt Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című monográfia-sorozatnak, és ő írta a Pallas nagy lexikona sajtótörténeti cikkeit.
A hírlapok tudatos gyűjtését szorgalmazó cikkei nem maradtak hatástalanok: 1884 júniusában Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter elnöklete alatt tartott értekezleten elhatározták, hogy a három nagy budapesti könyvtár (múzeumi, akadémiai, egyetemi) állományából az ő vezetésével a Magyar Nemzeti Múzeumban megindítják az Országos Hírlapkönyvtár felállításának és a nagyközönség részére történő megnyitásának munkálatait. Szinnyei e tevékenysége során a hazai hírlapok és folyóiratok teljes körű gyűjtésén túl a feldolgozás és a rendszerezés alapjait is megvetette. Az Országos Hírlapkönyvtár eleinte a Nemzeti Múzeum önálló osztályaként, 1889-től – miután a Hírlapkönyvtár 1888 novemberében egyesült a Széchényi Könyvtárral – mint a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtárának egyik részlege működött.

Könyvtárigazgatói tevékenysége során történt meg a Széchényi Könyvtár szervezeti átalakítása, egy új kötelespéldány rendelet létrehozásának támogatása és a Magyar Könyvszemle, a Magyar Nemzeti Múzeum hivatalos közlönyének újjászervezése. Ekkor fogtak hozzá a könyvtár évtizedes lemaradásainak behozásához: újra számbavették az 1711 előtt megjelent magyar irodalmat, elvégezték a kézirattár szigorú revízióját, elkezdték Horváth Mihály irodalomtörténész hagyatékának feldolgozását, és ekkor vásárolta meg a könyvtár Wenzel Gusztáv jogtörténész több ezer darabból álló oklevél- és levélgyűjteményét.
Könyvtára vétel útján az Országos Széchényi Könyvtárba, 1848-tól vezetett több mint 60 kötet naplója és kb. 22 ezer darabból álló levelezése a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárába került. A hagyaték másik jelentős része az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található.

Intézményi tagsága:

  • 1867-től részt vett a Magyar Történelmi Társulatnak alapításában, melynek 1878-tól igazgató választmányi tagja volt.
  • 1883-tól a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság választmányi tagja.
  • 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.
  • 1902-től az 1848–49 Honvéd Egyletek Országos Központi Bizottsága rendes tagja.
  • 1905-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos tanácsa tagjául választotta.
  • 1905-ben a Komárom Vármegyei és Városi Múzeum-egyesület tiszteleti tagjának választotta.
  • 1908-tól Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.
  • A fentieken túl tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, az MTA Irodalomtörténeti Bizottságának, a Keleti Kárpát-egyesületnek, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának, és az Otthon írói körnek.

Kitüntetései:

  • 1897 áprilisában az uralkodó királyi tanácsosi címet adományozott Szinnyeinek az ezredéves országos kiállítás II. (közművelődési) csoport zsűrijében való kiváló munkájának elismeréseként.
  • 1910-ben Komárom díszpolgárává választották.

Tudományos munkássága
Főbb művei:

  • A komáromi magyar színészet története. Komárom, 1884, Ziegler. 246 p.
    Komárom 1848–49-ben. (Napló-jegyzetek.) Bp. 1887 [1886], Aigner. VIII, 518 p.
  • Magyar írók élete és munkái. 1–14. köt. Bp. 1890-1914, Hornyánszky. 14 db.
  • Az első magyar bibliographus. [Sándor István.] Bp. 1901, MTA. 29, [3] p. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVII.10.) (Akadémiai székfoglaló.) [Ua. = Akadémiai Értesítő, 1901. 11. sz. 529–535. p.]
  • Hírlapirodalmunk a 18-ik században. = Vasárnapi Újság, 1862. 33–34. sz. [Ua. = Id. Szinnyei József emlékezete. Művelődéstörténeti és sajtótörténeti írásai. Piliscsaba, 2002, M. Tudtört. Int. 79–86. p.]
  • Hírlapirodalmunk a 19-ik században. [1801–1853.] = Vasárnapi Újság, 1863–1866. [Ua. = Id. Szinnyei József emlékezete. Művelődéstörténeti és sajtótörténeti írásai. Piliscsaba, 2002, M. Tudtört. Int. 87–173., 231–258. p.]
  • A magyar hírlapirodalom [az adott (szerk.)] évben. = Vasárnapi Újság, 1869–1894.
  • Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. Történelem és annak segédtudományai. Első kötet. Hazai folyóiratok, évkönyvek, naptárak és iskolai értesítvények repertóriuma. 1778–1873. Bp. 1874, Athenaeum. XXVI p., 1486 has.
  • Természettudományi és mathematikai irodalom 1778-tól 1873-ig. = Természettudományi Közlöny, 1874. 192–198. p. [Ua. = Id. Szinnyei József emlékezete. Művelődéstörténeti és sajtótörténeti írásai. Piliscsaba, 2002, M. Tudtört. Int. 259–267. p. Természettudományi és matematikai írások a hazai folyóiratokban. 1778–1873. A Magyarországon és Erdélyben 1778-tól 1873-ig folyóiratokban és évkönyvekben megjelent reáltudományi értekezések és kisebb cikkek számszerű kimutatása címmel.]
  • A budapesti királyi magyar tudományegyetem könyvtárának czím-jegyzéke. I. Kézi könyvtár. 9381 köt. Bp. 1876, Egyetemi ny. IV, 192 p.
  • Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. Természettudomány és mathematika. Első kötet. Hazai szaklapok, folyóiratok, évkönyvek, naptárak és iskolai értesítvények repertóriuma. 1778–1874. Bp. 1876, Athenaeum. XVI p., 1680 has.
  • Irodalomtörténeti repertórium. 1876–1889. = Figyelő, 1876–1889.
  • Hírlapirodalmunk 1848-49-ben. = Magyar Könyvszemle, 1877. 1–2. sz. [Ua. = Id. Szinnyei József emlékezete. Művelődéstörténeti és sajtótörténeti írásai. Piliscsaba, 2002, M. Tudtört. Int. 175–230. p.]
  • A legelső, Magyarországot illető hírlap. = A Hon, 1877. 118. sz. 1. p. [Ua. = Id. Szinnyei József emlékezete. Művelődéstörténeti és sajtótörténeti írásai. Piliscsaba, 2002, M. Tudtört. Int. 52–53. p.]
  • Egy „Magyar írók névtárá”-nak terve. = Magyar Könyvszemle, 1877. 6. sz. 353–371. p.
  • A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-egyetem könyvtárának czím-jegyzéke. II. 1877-dik évi gyarapodás. Bp. 1878, Egyetemi ny. V, 127 p.
  • Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészete. 1472–1875. Bp. 1878, Athenaeum. VIII p., 1008 has. Társszerző: Ifj. Szinnyei József [Száz arannyal jutalmazott pályamű.]
  • A hírlapok keletkezéséről. = Vasárnapi Újság, 1880. 3. sz. 35–39. p. [Ua. = Id. Szinnyei József emlékezete. Művelődéstörténeti és sajtótörténeti írásai. Piliscsaba, 2002, M. Tudtört. Int. 47–51. p.]
  • Rát Mátyás. (1749–1810). = Figyelő, 1880. 161–174., 286–296. p. [Ua. = Id. Szinnyei József emlékezete. Művelődéstörténeti és sajtótörténeti írásai. Piliscsaba, 2002, M. Tudtört. Int. 54–78. p.]
  • Szilágyi-könyvészet. = Album Szilágyi Sándor városmajori birtokfoglalása emlékére. [Bp.] 1881, [Franklin ny.] 33 p.
  • Történeti repertórium. = Századok, 1884–1890.
  • Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. Történelem és annak segédtudományai. Második kötet. Hírlapok. 1730–1880. I. Bp. 1885, Athenaeum. XV p., 1648 has.
  • Magyar nemzetiségi zsebkönyv. 1. r. Főrangú családok. Bp. 1888, Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság. XIV, 558 p. Társszerző: Fejérpataky László
  • Báró Jósika Miklós a magyar irodalomban. Bp. 1894, Franklin. 31 p., 4 t.
  • A magyar hírlapirodalom 1895–1909. = Magyar Könyvszemle, 1895–1913.
  • Jókai Mór. Jókai arczképével. Bp. 1898, Hornyánszky. 212 p.
  • Petőfi Sándor. Bp. 1905, Hornyánszky. 4, 230 p., 1 mell.
  • Hogyan készülnek a „Magyar írók”? = Budapesti Újságírók almanachja 1908-ra. Bp. 1907, Budapesti Újságírók Egyesülete. 222–238. p. [Ua. = Id. Szinnyei József emlékezete.
  • Művelődéstörténeti és sajtótörténeti írásai. Piliscsaba, 2002, M. Tudtört. Int. 37–46. p.]

A magyar könyvtárügyre vonatkozó művei:

  • Az egyetemi könyvtár rendezéséről. = Magyar Könyvszemle, 1876. 1. füz. 21–25. p.
  • Alapítsunk hírlap-könyvtárakat! = Hon, 1880. 271. sz. Mell. 6. p. [Ua. = Figyelő, 1880. 5. sz. 345–350. p.; Könyvtári Figyelő, 2006. 2. sz. 288–291. p.]
  • Könyvtári emlékek. [1–2. rész.] = Fővárosi Lapok, 1887. 94. sz. 679–681. p., 95. sz. 687–689. p.
  • Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtáráról 1892/93-ban. = Magyar Könyvszemle, 1892/93. 1–4. füz. 302–319. p.
  • A Magyar Nemzeti Múzeum Hírlap-könyvtára. = Magyar Könyvszemle, 1902. 3–4. füz. 347–351. p.
  • A hírlap-könyvtár. = A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Alapításának századik évfordulója alkalmából. Budapest. 1902, Hornyánszky. 49–53. p.

Továbbá:

Tanulmányai, értekezései, fordításai a Budapesti Hírlapban (1888), a Budapesti Viszhangban (1852 – franciából ford.), a Hölgyfutárban (1853–1854 – franciából és angolból ford.), a Vasárnapi Újságban (1862–1894), a Reformban (1872), a Magyarország és a Nagyvilágban (1873, 1875), a Honban (1874, 1877, 1879–1881, 1882), a Komáromban (1876), a Fővárosi Lapokban (1881, 1887–1888), a Természettudományi Közlönyben (1874) a Történeti Lapokban (1874), a Magyar Polgárban (1874), a Magyar Könyvszemlében (1876, 1879, 1895–1904), a Figyelőben (1876–1889), a Hazánkban (1884–1889), a Budapesti Hírlapban (1885–1888, 1893, 1907, 1909), a Pesti Naplóban (1890), az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1891–1892), a Magyar Salonban (1894, 1898), a Képes irodalomtörténetben (Beöthy szerk., 1899), a Századokban (1892–1895) és a Szerdában (1906) jelentek meg.

Szinnyei József – Bibliográfia:

  • Szinnyei József szakirodalmi munkásságát legteljesebben feltáró bibliográfia: A tudósok biobibliográfusa. Id. Szinnyei József (1830–1913) könyvtártudós akadémikus életműve. Sajtó alá rend. Gazda István. Anyagggyűjtést Perjámosi Sándor végezte. Sopron–Piliscsaba–Budapest–Révkomárom, 2006, Nyugat-magyarországi Egyetem – Magyar Tudománytörténeti Intézet – Országos Széchényi Könyvtár – Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma. 216 p.

Róla szóló válogatott irodalom:

  • József főherczeg könyvtára Alcsuton. = A Hon, 1874. 52. sz. 2. p.
  • György A.[Aladár]: Szinnyei József kincsei. = A Hon, 1875. 153. sz. 1. p.
  • Szinnyei József. = Magyarország és a Nagyvilág, 1876. 13. sz. 193–194. p. [Szinnyei József arcképével.]
  • A Vasárnapi Újság dolgozó társai. Szinnyei. = Vasárnapi Újság, 1879. 11. sz. 172., 174. p. [Szinnyei József arcképével.]
  • Abafi Lajos: Idősb Szinnyei József. = Figyelő, 1881. 10. köt. 43–53. p. [Szinnyei József arcképével.]
  • Magyar amateurok. = A Hét, 1890. 27. sz. 7–8. p. [Szinnyeiről, mint a gyászjelentések gyűjtőjéről.]
  • Szinnyei József őr. = Magyar Könyvszemle, 1898. 1. füz. 13. p.
  • [Váczy János]: Id. Szinnyei József. = Vasárnapi Újság, 1902. 28. sz. 445–446. p. [Túry Gyula Szinnyeit ábrázoló festményének fotójával.]
  • Id. Szinnyei József ünneplése. = Magyar Könyvszemle, 1910. 2. füz. 187. p.
  • Kinevezések a m[agyar] n[emzeti] múzeum [!] Széchényi Országos Könyvtáránál. = Magyar Könyvszemle, 1910. 3. füz. 284. p.
  • Nyolcvan esztendő. = Komáromi Lapok, 1910. 11. sz. 2. p.
  • Fénykép Szinnyeiről. = Vasárnapi Újság, 1910. 13. sz. 259. p.
  • Gulyás Pál: Id. Szinnyei József. = Magyar Könyvszemle, 1913. 3. füz. 257–259. p.
  • Id. Szinnyei József halálához. = Magyar Könyvszemle, 1913. 3. füz. 284–285. p.
  • Kéki Lajos: Szinnyei József. = Budapesti Szemle, 1913. 468–470. p.
  • Lukinich Imre: Szinnyei József. = Történelmi Szemle, 1913. 4. sz. 633. p.
  • Schöpflin Aladár: Szinnyei bácsi halálára. = Nyugat, 1913. 16. sz. 284–285. p.
  • Vértesi Jenő: Id. Szinnyei József. = Századok, 1913. 7. sz. 557–558. p.
  • Pintér Jenő: Id. Szinnyei József emlékezete. = Irodalomtörténet, 1914. 4. sz. 238–247. p.
  • Pintér Jenő: Szinnyei József l. tag emlékezete. Bp. 1927. Akadémia. 20 p. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XIX. 14.)
  • Id. Szinnyei József emlékezete. = Magyar Könyvszemle, 1930. 1–2. füz. 202–203. p.
  • Kuncz Ferenc: Szinnyei József (1830–1913). = A Könyvtáros, 1956. 5. sz. 329–331. p.
  • Vértesy Miklós: Szinnyei József és Horvát Árpád. Az Egyetemi Könyvtár története 1875–76-ban. = Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, 1962. 97–104. p.
  • Szinnyei József emlékezete. = A Könyvtáros, 1963. 8. sz. 454–455. p.
  • Kozocsa Sándor: Adatok id. Szinnyei József életéhez (1830–1913). = Magyar Könyvszemle, 1964. 1. sz. 66–70. p.
  • Kondor Viktória, M.: Szinnyei József hagyatéka az Akadémiai Könyvtár kézirattárában. = Magyar Tudomány, 1964. 12. sz. 781–793. p. [Néhány levél közlésével.]
  • Kondor Viktória, M.: Hogyan készült id. Szinnyei József "Magyar írók élete és munkái" c. műve? = Magyar Könyvszemle, 1968. 2. sz. 171–187. p.
  • Pastinszky Miklós: Szinnyei József. Komárom, 1830. márc. 18. – Budapest, 1913. aug. 9. = Komárom Megyei Könyvtáros, 1975. 23. sz. 24–33. p.
  • Bóday Pál: Eltűnt a fehér folt. Emlékezés a „gőzhangyára”. 120 000 könyv adatai. = Magyarország, 1976. 15. sz. 26 p.
  • Homor Ferenc: Id. Szinnyei József és kéziratos hagyatéka. Szakdolgozat. Bp. 1979. 63 p. Kézirat
  • Thurmann Mária: A magyar könyvészet nagy mestere. Id. Szinnyei József bibliográfus. Szakdolgozat. Bp. 1980, SZOT Központi Iskola. 54 p.
  • Kozocsa Sándor: Emlékezés id. Szinnyei Józsefre. = Komárom Megyei Könyvtáros, 1980. 2. sz. 22–27. p.
  • Wix Györgyné: Három új szerzeményünkről – fejet hajtva Szinnyei József emléke előtt. = OSZK Híradó, 1980. 1–2. sz. 21–23. p.
  • Kémény István: Szinnyei József a „Gőzhangya”. = Magyar Sajtó, 1980. 3. sz. 84–85. p.
  • Szénássy Zoltán: Szinnyei Józsefre emlékezünk. = Honismeret, 1980. 3. sz. 26–29. p.
  • Sándor László: Szinnyei József ukrán kapcsolata. = Magyar Nemzet, 1983. júl. 7. 6. p. [Ua. = Sándor László: Hidak partok között. Bp. 1988, Gondolat. 137–140. p.]
  • Hanthy Kinga: „Jutalma sok gáncs és kevés elismerés”. Két évforduló ürügyén. = Magyar Nemzet, 1985. jún. 27. 6. p.
  • Horváth Géza: In memoriam Szinnyei József. = Komárom Megyei Könyvtáros, 1988. 2. sz. 33–37. p.
  • Homor Ferenc: Szinnyei, a „gőzhangya”. = OSZK Híradó, 1988. 7–12. sz. 83–84. p.
  • Alapi Gyula: id. Szinnyei József élete. = Szinnyei József komáromi históriái. Tatabánya, 1997, Komárom-Esztergom M. Önkormányzat. 239 p.
  • Czigány Lóránt: Szinnyei – Gulyás – Viczián. = Magyar Könyvszemle, 1997. 1. sz. 104–108. p.
  • Lukácsy Sándor: Szinnyei József Komároma. = Új Forrás, 1998. 6. sz. 145–149. p.
  • Bukó Mariann: „Gutta cavat lapidem” . Szinnyei József bibliográfus. Szakdolgozat. Bp. 1999, Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultáns. 33 p. ill.
  • Id. Szinnyei József emlékezete. Művelődéstörténeti és sajtótörténeti írásai. Piliscsaba, 2002, M. Tudtört. Int. 323 p.
  • Sonnevend Péter: Szinnyei József alapítása, a hírlapkönyvtár. = Könyvtári Figyelő, 2006. 2. sz. 285–288. p.
  • Perjámosi Sándor: Id. Szinnyei József a Nemzeti Könyvtár élén. (1893–1894.) = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2007. 5. sz. 39–44. p.

Arcképei:

  • Olajfestés Balogh Zoltántól (1856) és Tury Gyulától (1901)

Felhasznált források:

  • Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, 2000, Komárom
  • Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány. 237–238. p.
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp. 2005, Szerző. 262. p.
  • Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története. 1802–1867. Bp. 1981, Országos Széchényi Könyvtár. 555 p.
  • Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. 3. köt. Bp. 1999, Heraldika. 282. p.
  • Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, 1999, Győr Városi Könyvtár. 354–355. p.
  • Homor Ferenc: Id. Szinnyei József és kéziratos hagyatéka. Szakdolgozat. Bp. 1979. 63 p. Kézirat
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. 3. köt. Bp. 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 1251–1252. p.
  • Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár története. 1802–1918. Bp. 2002. 138 p.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Bp. 1909, Hornyánszky Viktor. 961–968. p.
  • A tudósok biobibliográfusa. Id. Szinnyei József (1830–1913) könyvtártudós akadémikus életműve. Sajtó alá rend. Gazda István. Anyagggyűjtést Perjámosi Sándor végezte. Sopron–Piliscsaba–Budapest–Révkomárom, 2006, Nyugat-magyarországi Egyetem – Magyar Tudománytörténeti Intézet – Országos Széchényi Könyvtár – Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma. 216 p.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. 6. köt. Bp., 2007, Magyar Könyvklub. 453–454. p.
  • Új magyar irodalmi lexikon. 2. jav., bőv. kiad. 3. köt. Főszerk. Péter László. Bp. 2000, Akadémiai Kiadó. 2157. p.
  • Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusai
  • Gerő Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia. 996–2000. [Munkaadatbázis. Jelenleg nem kutatható.]
  • Rácz Ágnes: Az Országos Széchényi Könyvtár történetének kronológiája az alapítástól 2006-ig. [Munkaadatbázis. Jelenleg nem kutatható.]

Készítette: dr. Tokaji Nagy Erzsébet

Vissza a főigazgatók listájához