Az Országos Széchényi Könyvtár Alapítása
A könyvtár története
Kronológia
A gyűjtemény legértékesebb darabjai
Az OSZK főigazgatói
Kitüntetett személyek az OSZK történetében
Bibliográfia
Impresszum adatok
Nyitólap

In English

 

 

vissza
KOVÁCS ILONA köszöntése a Széchényi-emlékérem átadása alkalmából
1994. április 29-én
nagyobban

Kedves Ilona! Tisztelt Kollégák!

Mindenekelőtt nagy örömmel és sok szeretettel gratulálok a kitüntetéshez, a Széchényi Ferenc-emlékéremhez, ami – azt hiszem, mindnyájunk nevében mondhatom – ez alkalommal ismét méltó gazdára talált.
Annál kevésbé érzem méltónak személyemet e laudatio megtartására. Kérem a hallgatóságot, tekintson el közvetlen beosztotti mivoltomtól, hiszen én is csak azzal az indoklással tartottam elképzelhetőnek e megtisztelő és elháríthatatlan feladat mogoldását, hogy személyemben olyan kollégára esett a választás, aki Kovács Ilonának a hungarika-kutatás terén kifejtett tevékenységét és pályájának kiteljesedését közvetlen közelből szemlélheti.
Ha vázlatosan áttekintjük Kovács Ilona életútját, egyértelműnek látszik, hogy a könyvtári pályára, majd ezen belül mai tevékenységi területére a sors predesztinálta.
Családi indíttatásból végezte el az ELTE Bölcsészettudományi Karának könyvtár-magyar szakát, ahol 1961-ben Summa cum laude diplomával végzett.
A pályát a Magyar Tudományos Akadémia Nemzetközi Csere Osztályán kezdte, majd 1962 januárjában került az Országos Széchényi Könyvtár Katalogizáló Osztályára. Itt először címleíró, majd a katalógus-rekonstrukciós munkák résztvevője.
1972 től a katalogizálók osztályvezető-helyettese, majd vezetője.
1971-től rendszeresen vett részt nemzetközi konferenciákon, bekapcsolódva a könyvtári munka nemzetközi szabványosításába. Magyarország nevében ő végezte a nemzetközi és a magyar ISBD/M szabvány összehasonlító elemzését.
1976-tól folyamatosan részt vett a nemzetközi szabványok magyarországi adaptációjában és a magyar szabványok kidolgozásában A kérdésről több tanulmánya jelent meg és előadásokat is tartott.
Katalogizáló korszakából hadd idézzem egykori főnöke – ma is munkatársa –, Dr. Faragó Lászlóné szavait:
„Az első perctől az a vélemény alakult ki róla, hogy hallatlanul szerény, lelkiismeretes. Emberi magatartása mindig mély kulturáltsággal párosult. Egészen fiatal kora óta az összefüggések felismerése jellemezte. Mindig a nagy egészbe illesztette a részfeladatokat. Nagyon fogékony volt az új iránt. Egész munkáját az elmélet és gyakorlat egysége jellemezte. Amit elméletben helyesnek tartott, azt az akadályok ellenére is megvalósította a gyakorlatban. Kitartott a dolgok mellett akkor is, amikor megnemértéssel találkozott.”
Meghatározó fordulatot hozott Kovács Ilona pályáján 1974/75-ben az ohio-i Kent State University 12 hónapos Gombocz-ösztöndíja, ahol a Master of Library Science címet és diplomát szerezte meg. A könyvtári szaktárgyak mellett megismerkedett az etnikum-kutatás amerikai eredményeivel. Itt ismerte fel, hogy az amerikai magyarság kutatása rendkívül fontos feladat. Elsősorban az amerikai magyarság kulturális viszonyai, szorosabban a könyvtárak érdekelték. Hazatérve megkezdte az amerikai magyarságra vonatkozó források feldolgozását.
A téma első összefoglalásával 1980-ban a Keresztury-pályázaton 1. díjat nyert.
Kutatásai eredményét 1982-ben bölcsész-doktori disszertációban összegezte.
1983-tól a Kutatásszervezési Csoport vezetőjeként lehetőség adódott számára, hogy könyvtári tapasztalatait és kutatómunkáját közös célok érdekében hasznosítsa a hungarika-kutatás terén.
Feladatai között központi helyen szerepelt a külföldi magyarságra vonatkozó feltáró és regisztráló munka. A Hungarika Információ és Regisztráció c. kutatási téma témavezetőjeként a külföldi hungarika irodalom számítógépes rendszerének kialakítását, a külföldi magyar könyvtári gyűjtemények számbavételét és a külföldön élő magyar személyiségek számítógépes biográfiai adattárát tervezte meg. Ekkoriban a hazai tudománypolitikai programban a hungarika-kutatások végre megkülönböztetett hangsúlyt kaptak, s a kutatási programok a Széchényi könyvtári kezdeményezést támogatásban részesítették.
1988-ban a kutatási feladatok szervezeti kereteinek biztosítására külön osztály alakult Hungarika Dokumentáció néven. Ennek osztályvezetőjeként Kovács Ilona nekiláthatott a korábban elméletben megtervezett feladatok gyakorlati megvalósításának. Mindez persze nem ment nehézségek nélkül.
A kezdetben csak a kulturális tárca erőforrásaiból, ill. a Magyarságkutatás c. program támogatásával létező kis csoportnak az osztállyá szervezés biztosította a működéshez szükséges alaplétszámot, egy számítógépet és a működési feltételeket, de a nagylélegzetű feladatok megoldásához adományok, pályázatok felkutatására volt szükség.
A kiadvány-előállításra és online információ szolgáltatásra egyaránt felhasználható két számítógépes adatbázis, a napjainkra már közel 20.000 külföldön élő prominens magyar személyiség adatait tartalmazó biográfiai index, a Hungarika Névkataszter (HUNG); valamint – a mára szintén 20.000 rekord nagyságrendű – a külföldi hungarika publikációk regisztrálására létrehozott integrált Információs és Bibliográfiai Adatbázis (HUN) kialakítása mellett a harmadik megvalósult elképzelés a „Hungarika anyagot őrző külföldi könyvtárak címjegyzéke” füzetsorozat megindítása és folyamatos megjelentetése.
Mindezek közepette osztályán sikerült egy egymás megbecsülésén és az ügy szeretetén alapuló csapatszellemet, a szinte elviselhetetlen zsúfoltság ellenére is nyugodt munkalégkört kialakítania.
A korábbi tervek megvalósításával nem zárult le Kovács Ilona hungarika feltárási koncepciója sem térben, sem időben A kiemelt munkákkal párhuzamosan (ezek továbbfejlesztésén, a szolgáltatások bővítésén, a határon inneni és -túli tudományos és közművelődési könyvtárakkal való együttműködés lépésenkénti kiépítésén kívül) a háttérben már az újabb feladatok körvonalazódnak. Mint eddig is, összefüggésekben és távlatokban gondolkodva, már egy európai vagy még tágabb hungarológiai információs hálózatban való alkotó részvétel lehetőségeit fontolgatja.
A csapat nevében – és a nemzeti ügy érdekében is – kívánom, hogy álmai váljanak valóra!
Engedjék meg, hogy zárszóként tolmácsoljam a vele hosszú évek óta együtt dolgozó Berke Zsuzsa üzenetét:
„Kovács Ilona kivételes könyvtáros egyéniség, aki a hosszú, munkás évek során megszerzett és felhalmozott tudást pályája csúcsán egy fő cél érdekében mozgósította. Ez a cél a Hungarika Dokumentáció létrehozása, rendszerbe szervezése és folyamatos építése, a korszerűen feldolgozott és tárolt adatokból sokoldalú szolgáltatás nyújtása a legszélesebb felhasználói kör számára Európán belül és kívül. Ennek a nagyszabású koncepciónak a megvalósításaban épített ki – és épít folyamatosan – szakmai együttműködési kapcsolatokat hazai és külföldi munkatársakkal és intézményekkel, a szomszédos országoktól kezdve egészen Amerikáig, sőt, Ausztráliáig. Juhász Gyula professzor úr is nagyra becsülte és támogatta Ilona munkáját. Az ő kívánságát is teljesítjük azzal, hogy idén Kovács Ilona kapja az Országos Széchényi Könyvtár legmagasabb kitüntetését, a Széchényi-díjat.”

Gál Júlia
vissza