vissza
SIPOS MÁRTA köszöntése a Széchényi-emlékérem átadása alkalmából
2005. április 29-én

Tisztelt Ünnepi Ülés! Kedves Kollégák! Kedves Márta!

Mikor megkaptam a megtisztelő felkérést, hogy az idei Széchényi-napon Széchényi-emlékéremmel kitüntetett kolléganőnk, Sipos Márta érdemeit számbavevő laudációt tartsak, sokat gondolkodtam azon, hogyan lehet méltóképpen megtenni azt. Arra jutottam, hogy arról, akinek nevéről széles e hazában szakmánk képviselőinek a HUNMARC formátum jut elsőre eszébe, besorolási tétel formájában illik szólani. Éppen ezért elkészítettem Sipos Márta rendhagyó, kibővített és kissé a szabványostól eltérő besorolási tételét, authority rekordját, vagy ahogy ő maga most mondaná „oszörittyét”.
Természetesen csak azokat a mezőket érinteném, amelyek tartalma számunkra fontos információkat tartogathat.

Rekordfej
A 06-os pozíció a rekord típusa (itt új értéket kellett meghatároznom) rendhagyó besorolási rekord; 17-es pozíció: a leírás szintje lehet teljes, vagy nem teljes. E rekord nem vállalkozhat teljességre, tehát a kódérték o.
Lássuk az igazi adatokat tartalmazó mezőket!
005-ös mező: a rekorddal (illetve a rekordban szereplő személlyel) végzett utolsó művelet dátuma és ideje. Remélem ez a mező még sokáig üresen marad, messze van még az utolsó művelet ideje.
008-as mezőben meghatározott jellemzőket és információs adatokat adhatunk meg.
Mindjárt az elején egy nagyon fontos adat, az adatbázisba (esetünkben az OSZK-ba) kerülés dátuma: 19740601. E mező 09-es pozícióján kell megadnunk egy másik nem kevésbé fontos információt a rekord fajtájáról. Rekordunk és annak tárgyának fajtáját több kóddal is illethetjük, de maradjunk a kitüntetett adatnál.

A 100-as mező tartalmát ismerjük valamennyien, hiszen a személy nevét tartalmazza, kiről rekordunk szól. A 667-es mezőben általában röviden szokás megadni az illető foglalkozását, működési területét. Itt most eltérünk a bevett szokástól és nem elégszünk meg annyival, hogy könyvtáros. Nézzük mit is jelentett ez valójában az elmúlt évtizedekben.

Sipos Márta 1974-től 1982-ig a Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek Bibliográfiája Szerkesztőségének volt munkatársa, majd 1982-től 1989-ig felelős szerkesztője és az osztály vezetője. A kezdeti esztendőkre esik a nemzeti bibliográfia gépesítésének időszaka, a hőskor, amikor számunkra ma már elképzelhetetlen gépi körülmények között megszületett az új, korszerű, a tételeket ISBD formátumban közlő MNB KB füzet 1977-ben. Az épülő offline adatbázisban pedig MAMARC formátumban gyűltek a rekordok. A fejlesztési munkákban oroszlánrészt vállalva, de a mindennapi csúcsrevizori munkától sem elszakadva dolgozott ezekben az években. („A Sipos” legendás precizitásáról és revizori képességeiről még ma is meg-megemlékeznek a régi kollégák.) A 70-es és 80-as évek fordulóján készültek az akkor modern, újszerű látásmódot tükröző, a nemzetközi fejlődésnek megfelelő könyvtári szabványok. Márta a szabványosítási munkákból is kivette részét, hiszen nevéhez fűződik például a Bibliográfiai tételek besorolási szabályai c. szabvány elkészítése.
1989-től a Fejlesztési Osztály helyettes vezetőjeként már nem csak a „bibli” fejlesztése a feladata, hanem minden, a házban folyó adatbázis-építő, fejlesztő munka. Az OSZK első integrált rendszerének, a Dobis/Libisnek bevezetésében irányító szerepet tölt be. Mindeközben készül és 1994-ben meg is jelenik a HUNMARC bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma c. dokumentum 1. kiadása, ami minden további fejlesztési munka alapjául szolgált. Sipos Márta neve ekkor forrt egybe a „HUNMARC fomátummal”. Megjelenhettek a különböző rendszerekben lévő nemzeti bibliográfiai adatbázisok CD-ROM-on HUNMARC alapokon. (MNB KB, IKB, IKER). Elkészülhetett az MNB KB-t közvetlenül a D/L-ből előállító program is. 2000. februárjától már mint az osztály vezetője irányíthatta a nagy rendszerváltás lebonyolítását, amikor is áttértünk a D/L használatáról az Amicus használatára. Az adatok költöztetésétől, a különböző modulok üzembehelyezésén, tesztelésén át az újonnan belépő feldolgozó egységek felkészítéséig számtalan feladat találta meg ebben az időszakban. 2001 májusától az újonnan létrejött Informatikai Igazgatóság vezető munkatársaként folytathatta az előző években megkezdett, az OSZK bibliográfiai adatbázisait integráló és a még nem adatbázisban dolgozó egységek integrálását célzó munkát. Ennek eredményeként könyvtárunk integrált rendszerébe került az NPA, IKB, KATAL adatbázisok anyaga és megkezdték az online feldolgozó munkát egyes tárakban is. 2002 tavaszán könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási szabályzatként megjelent a HUNMARC a bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma. (KSZ 4.1), ami Sipos Márta szakmai munkásságának egyik ékköve. Az elmúlt időszak kiemelkedő feladata, az OSZK cédulakatalógusainak retrospektív konverziója, szintén sok szép feladattal ajándékozta meg kitüntetettünket. Az elméleti tervezésben csakúgy, mint a kész rekordok betöltésének szervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. De máris a jelennél és jövőnél tartunk, ami majd később kell, hogy a rendhagyó besorolási rekord adata legyen. Úgy érzem a 667-es mező korlátait feszegetem, holott lenne még miről szólni.
Térjünk át az utolsó adatmezőre, 678-as mező, amelyben összegezni, kiegészíteni szoktuk a forrásokban található információkat. A fentiekből egyenesen következik az összegző mondat, miszerint Sipos Márta munkásságával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Országos Széchényi Könyvtár számítógépes katalógusrendszere és nemzeti bibliográfiai szolgáltatásai a mindenkori körülményekből fakadó korlátok, határok szabta lehetőségeket maximálisan kihasználva, színvonalasan szolgálhassák a belső és külső felhasználói igényeket.
Tudjuk, hogy nem volt mindig sima és akadálymentes ez az út. De az elhivatottság és munkaszeretet átsegítette a nehezebb periódusokon. (No, meg néha egy-egy lila ruhadarab beszerzése és viselése segített átlendíteni bizonyos helyzeteken.)
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, sok korombeli kollégával együtt, hogy az elmúlt években nagyon sokat tanulhattam Mártától. Konkrét ismereteket is és tankönyvekből, szabványokból, szabályzatokból meg nem tanulható dolgokat is. Ez úton is jelzem, hogy még nagyon sok mindenről kell beszélgetnünk, sok mindent kell még közösen tennünk.
Kívánom, hogy egészséged, lelkesedésed még sokáig engedje meg a munkálkodást az adatbázisért, az OSZK-ért. Kívánom azt is, hogy a (még egyelőre) 3 unokád fényképe (ha már a falvédőről úgyis le kell jönniük előbb-utóbb) a képernyőkímélődről sohase jöjjön le!

Tóth Loránd
vissza