|
MONOK ISTVÁN FŐIGAZGATÓ BEVEZETŐJE
Mikor kezdődik egy intézmény története? Felületesen szemlélve, a kérdésre egyszerűen adható válasz: amikor az alapításáról döntöttek, és ezt a döntést dokumentumok tanúsítják. A válasz azonban ennél sokkal bonyolultabb. Vissza kell térni ugyanis ahhoz a kérdéshez, hogy miért alapították az illető intézményt? Ha pedig az intézmény valamilyen nemzeti intézmény, akkor ez utóbbi kérdésre adandó válasz megfogalmazásakor nagyon körültekintően kell eljárni.
 Napjainkban a globalizáció, és ennek egyik jelképe, az internet korában a nemzeti intézmények történetének bemutatása érdekes módon egyre fontosabbá válik. Nem azért, mert az Európai Unió politikusai üres jelszóként ismételgetik, hogy a kulturális sokszínűség fenntartása mennyire fontos (és azután ezért a célért nem tesznek semmit), hanem azért, mert az egyes nemzetek maguk tarják fontosnak. Nem a politikai vezetőik, hanem az egyszerű emberek maguk, és az intézmények maguk.
A nemzeti intézmények többségét a XIX. században alapították. Akkor a nemzetállamok megerősödésével, illetve a kultúra polgári nyilvánosságának megteremtődése mentén keletkezett nemzeti öntudattal magyarázták ezt az intézmény alapítási hullámot. Napjainkban azonban, amikor az alapítás 250-dik, 200-dik évfordulóját ünneplik ezek az intézmények, az ünnepi eseményeken gyakran hallatszik a mondat: az intézmény alapításának gondolata ennél sokkal régebbi. Így azután találkozunk 400, vagy 370 éves nemzeti könyvtárral a közép-európai régióban.
A magyar nemzeti könyvtárat, az Országos Széchényi Könyvtárat jogilag 1802. november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc. Akkor az alapító ezt Bibliotheca Regnicolaris-nak nevezte, vagyis a Szent Korona országaiban (az alapítás pillanatában: Magyarországon, Horvátországban és Erdélyben) lakók nemzeti könyvtárának. Nagyon bölcs elnevezést választott a nagylelkű gróf. Annak ellenére, hogy 1802-ben már sokan megfogalmazták: ha a Magyar Királyság nem vált volna az európai nagyhatalmi politika martalékává a XVI. század elején, vagyis, ha Hunyadi Mátyás országa önálló tudott volna maradni, akkor a Bibliotheca Corviniana lehetett volna a magyar nemzeti könyvtár alapja. Így ma már több mint 500 éves intézményt ünnepelhetnénk. Igaz, ez is a Magyar Királyság népeinek a nemzeti könyvtára lenne. Ezért fontos, hogy a mostani Országos Széchényi Könyvtár programszerűen úgy alakítsa tevékenységét, hogy az a történelmi Magyarországra vonatkozó dokumentumokat gyűjtse, és hagyományozza a következő generációkra.
Az Országos Széchényi Könyvtár történetének honlapja tehát nem egyszerűen egy magyar történet. Valódi európai história. Nincs ugyanis ország Európában, amely kulturális öntudatát arra a területre vetítené, ahol a mostani államhatárok húzódnak. Ki tudná megmondani, hogy hol van a kulturális Itália határa? Nem német kultúra-e a teljes közép-európai térség városi kultúrája? Van-e olyan nemzeti közgyűjtemény, amely csupán annak a népnek a kulturális örökségét őrizné, amelyről azt az országot elnevezték, ahol éppen ma, 2007-ben található? Ezek az intézmények az élő bizonyítékai annak, hogy Európa nem 1945 utáni konstrukció. Története nem akkor kezdődik, és a jelen nem érthető meg akkor, ha az egyes népek, az egyes országok történetét nem ismerjük meg, ha anakronisztikus módon a mai államhatárok határolta országok történetének hiszzük ezt a históriát.
A magyar nemzeti könyvtár honlapja legyen tehát tanulság arra nézve, hogy egyetlen intézmény történetén át is látható az európai múlt gazdagsága, összetettsége, és keresztény jellege.
Dr. Monok István
Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
A KÖNYVTÁR ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE
A gróf Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 13.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, s - más bel- és külföldi tékák mintájára - érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya 1802. november 26-án nyerte el a királyi megerősítést, s 1803-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésre a legszükségesebb összegeket. Emellett számottevő segítséget jelentettek egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványai is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett.
A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe, mely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, 1846-1847 folyamán költözött be a könyvtár és a múzeumi osztályok. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. Az intézmény 1985-ben költözött új helyére, a Budavári Palota F épületébe.
A nemzeti könyvtár gyűjtőkörébe tartozik alapítása óta:
-
minden Magyarországon megjelent, bármilyen nyelven íródott mű;
-
minden magyarul megjelent mű;
-
minden nem magyar nyelven és nem Magyarországon, de magyar író vagy közreműködő által írt mű;
-
végül minden magyar vonatkozású, nem magyarul és nem Magyarországon megjelent mű.
Gyűjtemények
A kötelespéldány-rendszer lehetővé teszi a könyvtár számára, hogy rendelkezésére álljon a magyar kiadványok legteljesebb gyűjteménye. A kiadókat utasítás kötelezi arra, hogy a megjelentetett műveikből ingyenes példányt bocsássanak a nemzeti könyvtár rendelkezésére. Az Országos Széchényi Könyvtár tehát minden Magyarországon megjelent nyomtatványból két kötelespéldányt kap, de gyűjt nem nyomtatott dokumentumokat is (kéziratok, hangzó anyag, floppy lemez stb.), mindig szem előtt tartva speciális gyűjtőkörét. Az ennek keretébe tartozó dokumentumokat „Hungaricum”-oknak nevezzük. A könyvtár gyűjti a finnugor népcsoporttal, a szomszédos népekkel és országokkal kapcsolatos munkákat is.
A könyvtár jelenleg 10 millió egységgel rendelkezik, ezekből több, mint 3 millió a könyv, 330.000 az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és több, mint 1 millió a kéziratok száma. A térképek száma körülbelül 200.000, a képek és metszetek száma 310.000, a hangzó anyagok száma pedig 24.000. Ezen kívül körülbelül 3 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még 300.000 dokumentum mikrofilm másolata is.
A 3 milliós könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum, amelyet 1473-ban nyomtattak és adtak ki. Könyvtárunk rendelkezik a legtöbb régi magyar nyomtatvánnyal az országban, ezek az 1711 előtt megjelent könyvek, melyekből az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában 8500 darabot őriznek (Régi Magyar Könyvtár).
A könyvtárban található a magyar szerzők által írt művek legteljesebb gyűjteménye: például közel 600 kiadvány Petőfi Sándor műveiből és több mint 3000 kiadvány Jókai Mór munkáiból. Híres történelmi személyek, mint Kossuth Lajos vagy Madách Imre könyvtárai szintén értékes részei a könyvtárnak.
A könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, valamint 35 korvinát Mátyás király könyvtárából, Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát, valamint számtalan Kossuth, Petőfi, Ady és más kéziratot.
ÖSSZEFOGLALÓ MUNKÁK
„A nagyjelentőségű elhatározás valóra váltására csak kb. másfél év múlva került sor. Ez a halasztás nyilván a közállapotok megváltozásában leli magyarázatát. 1801 februárjában ti. a bécsi udvar közel egy évtizedes háborúskodás után békét kötött a francia köztársasággal s úgy látszott, hogy ismét békekor köszönt a Habsburg-birodalom országaira. 1802 tavaszára az uralkodó összehívta a magyar országgyűlést. A társadalmon bizakodó hangulat lett úrrá; mindenki azt várta, hogy immár megkezdőik az 1791-ben kiküldött országos bizottságok reformterveinek megvalósítása. Az általános megújulás várásának ezt az időszakát találta SZÉCHÉNYI alkalmasnak arra, hogy megtegye a szükséges lépéseket az Országos, vagy Nemzeti Könyvtár megalapítására.”
Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története
Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2002
Széchényi Ferenc kulturális küldetéstudatának kialakulása / 15. Terv a téka Pestre költöztetéséről és közkönyvtárrá nyilvánításáról (részlet)
http://mek.oszk.hu/05300/05308/index.phtml
„Széchényi Ferenc tudta, hogy egy gyűjteményt két dolog menthet meg a szétszóratástól és biztosíthatja további fejlődését: ha állományát nyomtatott katalógusban közzéteszik és megteremtik azokat, az intézményi feltételeket, amelyek a gyűjteményt minden esetlegességtől függetlenítik. Ennek útja csakis a köznek való átadás lehetett, s ebben az elhatározásban mutatkozik meg igazán Széchényi Ferenc nemcsak hazaszeretete, hanem a feudális gondolkodáson túllépő józan belátása, mely jobban bízik egy ügy intézményesített, azaz társadalmi formájában, mint az egyén, vagy egy család erejében.”
Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802– 1918
Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2002
Széchényi Ferenc könyvtárlapítása és a könyvtár első évtizedei a végeleges otthonba való költözésig (1802–1847) (részlet)
„Hazánk eme legelső kultúrális intézete, a nemzeti művelődés ezen leggazdagabb forrása iránt való s munkára sarkaló érdeklődésemen kívül azonban még más valami is ösztönzött az események fonalának tovább szövésére: az a törekvés, hogy a halhatatlan emlékű alapító kimerithetlen áldozatkészségét, önzetlen buzgalmát, lelkes fáradozását, az általa létesített könyvtár érdekében, ha nem is a kellő, megérdemelt méltánylással, legalább a tőlem telhető legnagyobb hűséggel állítsam a végtelen hálára kötelezett késői nemzedék szemei elé.
Úgy érzem, ez annál inkább kötelességem volt, mert magam is a nagynevű alapító által kikötött és utódjai által gyakorolt kijelölési jognak köszönöm a Széchényi-Országos-Könyvtár nyomtatványi osztálya élén elfoglalt állásomat.”
Budapest 1905 január 15-én. Kollányi Ferencz.
Kollányi Ferencz: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802-1902.
Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára, 1905.
1. kötet: A könyvtár megalapításától gróf Széchényi Ferencz haláláig
http://mek.oszk.hu/05400/05470
Bevezető
A könyvtár alapítása és működése
Összefoglaló munkák
Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyvei
vissza az oldal elejére |
