Az Országos Széchényi Könyvtár Alapítása
A könyvtár története
Kronológia
A gyűjtemény legértékesebb darabjai
Az OSZK főigazgatói
Kitüntetett személyek az OSZK történetében
Bibliográfia
Impresszum adatok
Nyitólap

In English

 

 
Vissza a főigazgatók listájához

FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ (1894-1919)
kelecsényi (Eperjes, 1857. augusztus 17., †Budapest, 1923. március 6.)
történész, egyetemi tanár, akadémikus, könyvtárigazgató, múzeum-főigazgató

Fejérpataky László portré

A budapesti egyetemen két évig – 1875–1877 között – bölcseletet hallgatott, majd szintén két évig – 1877–1879 között – a bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforsungban főleg oklevéltani és történelmi tanulmányokat folytatott. 1878 szeptemberében a budapesti egyetemen bölcsészdoktori, 1879 májusában történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett és az egyetem oklevéltani (diplomatikai) magántanára lett. 1881-ben Berlinben G. Wattenbach, H. Bresslau és G. Waitz, valamint Párizsban az École des Chartes előadásait hallgatta. 1887-től megbízták a középiskolai tanárképző intézet tanári, 1895-től a budapesti tudományegyetem oklevéltan és címertan nyilvános rendes tanári állásának betöltésével. 1923-ban címzetes vallás- és közoktatásügyi helyettes államtitkár lett.
1882 áprilisában – tanári tevékenységével egyidejűleg – a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának segédőri rangú levéltárnokává, 1893 júliusában a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára kézirattár, levéltár és ősnyomtatványok csoportjának élére múzeumi őrnek, 1894 januárjától igazgató őrnek, majd 1901 októberében I. Ferenc József király a Széchényi Könyvtár osztályigazgatójává nevezte ki. 1916 márciusában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletileg a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatásával bízta meg, úgy, hogy 1919 októberéig továbbra is megtarthatta a könyvtár osztályainak együttes vezetését. 1919–1923 között a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói tisztét töltötte be.

A történeti segédtudományok korszerű művelésének magyarországi megalapozója; megteremtette a hazai diplomatikát mint önálló tudományágat. Jelentősek a címertani kutatásai és forráspublikációi is. A magyar középkor kutatásában elsőként alkalmazta a modern forráskritikai elveket.

Könyvtárvezetői tevékenysége során fontosnak tartotta a hungaricumok gyűjtését; ezzel kapcsolatban a kötelespéldányokról szóló törvény végrehajtását, a nemzetközi könyvcsere központi ügyintézését, a külföldön fellelhető kiadványok megvételét. Az ő igazgatása alatt került a nemzeti könyvtárba többek közt a 4303 kötetből és füzetből álló Kossuth-könyvtár, a Pulszky Ferenc hagyaték, a bonni antikváriumból Posonyi Sándor bécsi gyűjtő kéziratgyűjteményének magyar része, Varjú Elemér szakkönyvtára, Erkel Ferenc zeneirodalmi hagyatéka és levelezése, családi levéltárak, a doktori disszertációk, vagy az 1533-ban nyomtatott Murmellius-féle latin–német magyar szótár. Olyan belső átszervezés és átalakítás végrehajtását tervezte, amelynek eredményeként addig hozzáférhetetlen dokumentumok válnak elérhetővé az olvasók számára. Támogatta az egyes gyűjtemények katalógusának kiadását, a múzeumi tisztviselők számának növelését és fizetésének rendezését, a könyvtár nyitva tartásának meghosszabbítását, a nemzetközi együttműködést mind a dokumentumok feltárása, mind a nemzetközi közkönyvtári könyvkölcsönzés tekintetében. A könyvtár zsúfoltságára és az állomány védelmére hivatkozva javasolta egy új, megfelelő nemzeti könyvtár felépítését. Mind a rendező intézmény igazgatójaként, mind előadóként tevékenyen részt vett a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett könyvtárnoki tanfolyamon, mely az első volt a hazai könyvtárosok képzésében. Főigazgatósága alatt aktívan közreműködött az 1922. évi XIX. tc. megalkotásában, amely lehetővé tette az Országos Magyar Gyűjteményegyetem (mely az állam bürokratikus, centrális irányítását volt hivatott oldani) létrehozását és a Magyar Nemzeti Múzeum központi szerepét az ország közgyűjteményei között.

Intézményi tagsága:

  • 1883-ban részt vett a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság megalakításában, melynek kezdettől fogva igazgatói választmányi tagja és titkára;
  • 1898-tól másodelnöke, 1910-től elnöke;
  • 1884 júniusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1893 májusában rendes tagjává választotta;
  • 1885-től az Országos Régészeti és Embertani Társulat választmányi tagja;
  • 1889 decemberétől a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottságának előadója;
  • 1910-től a Magyar Történelmi Társulat másod-alelnöke;
  • 1914-től a Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának titkára lett;
  • 1916-tól a Szent István Akadémia rendes tagja.

Kitüntetései:

  • 1902 novemberében a Magyar Nemzeti Múzeum fennállásának száz éves jubileuma alkalmából a király a Harmadosztályú Vaskorona-rend kitüntetést adományozta.
  • 1904 augusztusában a vallás- és közoktatási miniszteri elismerésben részesült a könyvtári szaktanfolyamok szervezése ügyében „immár negyedízben kifejtett lelkes ügybuzgásáért”.
  • 1907 augusztusában I. Ferenc császár és király a magyar királyi udvari tanácsos címet (díjmentesen) adományozta a könyvtár felvirágoztatása tárgyában szerzett érdemei elismeréseként.
  • 1917-ben a királytól a II. osztályú polgári hadikereszt kitüntetésben részesült a háború alatt teljesített buzgó szolgálata elismeréséül.

Tudományos munkássága
Főbb művei:

  • Irodalmunk az Árpádok korában. (889–1301.) Bp. 1878, Rudnyánszky ny. IV., 124 p.
  • A pannonhalmi apátság alapító oklevele. Bp. 1878, Knoll, Athenaem ny. VII, 221 p.
  • A budapesti M[agyar] Kir[ályi] Egyetemi Könyvtár codexeinek czímjegyzéke. Összeáll. --. Bp. 1881, Egyet. ny. VIII, 156 p.
  • A királyi kanczellária az Árpádok korában. Bp. 1885, MTA. 149, [3] p. (Akadémiai székfoglaló.)
  • Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Közli --. Bp. 1885, Magy. Tud. Akad. XIII, [3], 682, [2] p.
  • A veszprémi káptalan könyvtára a XV. század első felében. = Magyar Könyvszemle, 1885. 136–151. p.
  • Magyar nemzetségi zsebkönyv. Összeáll., szerk. Szinnyei József, --. Bp. 1888, Franklin ny. 558 p.
  • Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok viselt dolgairól. A kézirat olvasását közli --. Bp. 1892, M. Tud. Akad. 51 p. [Ue. 2. kiad. 63 p.]
  • Kálmán király oklevelei. Bp. 1892, Akadémia. 87, [1] p., 2 t. (Értekezések a történeti tudományok köréből, XV. 5.)
  • Oklevelek II. István király korából. Budapest, 1895, Akadémia. 45, [3] p., 3 t. (Értekezések a történeti tudományok köréből, XVI. 4.) (Akadémiai székfoglaló.)
  • III. Béla király oklevelei. Bp. 1900, Hornyánszky. 35 p.
  • Monumenta Hungariae Heraldica. Magyar címeres emlékek. [Az 1–2. füzetet] közli --. Bp. 1901–1902, Magyar Heraldikai és Genealógiai Társ. 86 p., 25 t.; 68 p., XXV t.
  • Pápai oklevelek. Budapest, 1926, M. Tört. Társ. 76 p., 6 t. (A magyar történettudomány kézikönyve, II. 4.) Társszerző: Áldásy Antal

A nemzeti könyvtárra vonatkozó munkái:

  • A könyvtár múltja és jelene. = A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802–1902. Bp. 1902. 3–14. p. [Fotoill.]
  • Könyvtárnokok gyűlése Strassburgban. = Magyar Könyvszemle, 1902. 1–2. füz. 92–96. p.
  • Az 1901. év folyamán kongresszusi és tanulmány-utakra kiküldött magyar nemzeti múzeumi tisztviselők jelentései. = Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1901. évi állapotáról. 1902. 76–104. p.
  • Az 1905. év folyamán kongresszusi és tanulmány-utakra kiküldött magyar nemzeti múzeumi tisztviselők jelentései. = Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1905. évi állapotáról. 1906. 103–114. p.
  • -- nyilatkozata a M[agyar] N[emzeti] Múzeum Orsz[ágos] Széchényi-könyvtárban elrendelt vizsgálatról írt jelentésekre. Bp. 1911, Stephaneum ny. 191 p.
  • Megnyitó beszéd Széchényi Ferenc gróf halála százéves fordulója emlékünnepén. 1920. dec. 13. = Magyar Könyvszemle, 1922. 1–4. füz. 3–4. p.

Továbbá:

  • 1883–1899 között a Turul (1886-ig Nyáry Alberttel, 1897–1899 között Schönherr Gyulával), 1911-től (Pauer Imrével stb. közösen) az Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből, 1914-től az Értekezések a történelmi tudományok köréből című periodikumok szerkesztője, 1881–1882-ben a Szinnyei József szerkesztésében megjelent Ország–Világ segédszerkesztője, 1881–1882-ben az országos könyvészeti kiállítás jegyzője volt.
  • Tanulmányai, értekezései, könyvismertetései a Fővárosi Lapokban (1874–1883), a Reformban (1875), a Kelet Népében (1875–1877), a Magyarország és a Nagyvilágban (1875–1877), az Életképekben (1876), a Századokban (1877–1913), A Ludovica Academia Közlönyében (1877), a Történelmi Tárban (1878–1887), a Havi Szemlében (1879), az Ország–Világban (1880–1882), a Magyar Könyvszemlében (1880–1916), a Pesti Naplóban (1880–1882), az Archaeológiai Értesítőben (1880, 1888), az Ellenőrben (1882), a Turulban (1883–1892), a Vasárnapi Újságban (1883), a Nemzetben (1885), a Magyar Salonban (1888), az Akadémiai Értesítőben (1891–1892), a Magyar Hírlapban (1896), és a Mittheilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschungban (1900) jelentek meg.

Róla szóló válogatott irodalom:

  • Huszonnegyedik akadémiai ülés. Összes ülés. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1877. 12. sz. 164–165. p. [Fejérpataky László tanárjelölt folyamodványa 1878-as évi bécsi ösztöndíjának ügyében.]
  • Huszonötödik akadémiai ülés. Összes ülés. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1877. 13. sz. 171. p. [Fejérpataky László tanárjelölt elnyert bécsi ösztöndíjáról.]
  • Huszonnyolcadik akadémiai ülés. Összes ülés. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1878. 6. sz. 142. p. [Fejérpataky László tanárjelölt folyamodványa 1879-es bécsi ösztöndíjának ügyében.]
  • Harminckettedik akadémiai ülés. Összes ülés. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1878. 7. sz. 147. p. [Fejérpataky László tanárjelölt elnyert bécsi ösztöndíjáról.]
  • Porzsolt Kálmán: Magyar írói álnevek. = Figyelő, 1882. XIII. köt. 98–117. p. [Fejérpataky László álnevei: Amateur, Viator, dr. Philaleth; 106. p.]
  • Pulszky Ferencz: A Magyar Nemzeti Múzeum. = Magyar Salon, 1888. február. 450–461. p. [Többek közt Fejérpataky Lászlóról arcképpel.]
  • A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgató-őrévé... = Magyar Könyvszemle, 1894. 1–4. füz. 93. p. [Fejérpataky László kinevezése.]
  • Istvánffy Miklós: A Ludovica Academia Közlönyének munkatársai. = Ludovica Academia Közlönye, 1899. 6–7. sz. 610–709. p. [Fejérpataky László: 635. p.]
  • Vegyes közlemények. Könyvtári felügyelői körút. = Magyar Könyvszemle, 1899. 4. füz. 316. p.
  • Kinevezések a Magyar Nemz[eti] Múzeum könyvtárában. = Magyar Könyvszemle, 1901. 4. füz. 416. p.
  • Kitüntetés. = Magyar Könyvszemle, 1902. 3–4. füz. 527. p.
  • Fejérpataky László könyvtárigazgató negyedszázados szolgálati jubileuma. = Magyar Könyvszemle, 1907. 2. sz. 189. p.
  • Fejérpataky László – udvari tanácsos. = Magyar Könyvszemle, 1907. 3. füz. 283. p.
  • Dr. Fejérpataky László, a Széchényi Országos Könyvtár igazgatója a berlini történelmi kongresszuson. = Magyar Könyvszemle, 1908. 4. füz. 382. p. [Részletes beszámoló a kongresszusról: Magyar Könyvszemle, 1909. 2. füz. 185–187. p.]
  • Fejérpataky László ünneplése. = Magyar Könyvszemle, 1917. 3–4. füz. 265. p. [A 60 éves Fejérpataky László igazgatót köszöntötték születésnapján.]
  • Dr. Fejérpataky László M[agyar] N[emzeti] Múzeumi főigazgató jubileuma. = Magyar Könyvszemle, 1922. 1–4. füz. 181–182. p.
  • Hóman Bálint: Fejérpataky László ravatalánál. = Magyar Könyvszemle, 1923. 1–2. füz. 1–2. p., 1 t. [Fejérpataky László fényképével.]
  • Gulyás Pál: Fejérpataky László. 1857–1923. = Magyar Könyvszemle, 1923. 1–2. füz. 3–14. p.
  • A Magyar Történelmi Társulat 1923. évi június 21-én tartott felolvasó, illetve igazgatóválasztmányi ülésének jegyzőkönyve. = Századok, 1923. 1–6. sz. 220–221. p. [Csánki Dezső megemlékezése Fejérpataky Lászlóról.]
  • Áldásy Antal: Fejérpataky László és r. t. osztálytitkár emlékezete. Bp. 1924,
  • Akadémia. 23, [1] p., 1 t. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XVIII. 14.)
  • Hóman Bálint: Fejérpataky László ravatalánál. = Magyar Könyvszemle, 1924. 1–4. füz. 1–2. p.
  • Szentpétery Imre: Fejérpataky László emlékezete. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság 1924 február 12-iki nagygyűlésen tartott emlékbeszéd. = Turul, 1924/25. 1–8. p.
  • Hóman Bálint: Fejérpataky László emlékezete. Bp. 1928, Stephaneum ny. 19, [1] p., 1 t. (Szent István Akadémia emlékbeszédei, I. 8.)
  • Haraszthy Gyula: Érdekességek, színes apróságok könyvtárunk múltjából. = OSZK Híradó, 1974. 9–10. sz. 242–243. p.
  • Virágh Ferenc: Közgyűjteményeink tudós szervezőjére emlékezve. 125 éve született Fejérpataky László. = Levéltári Szemle, 1982. 2–3. sz. 467–468. p.
  • Pandula Attila: Tudományos emlékülés Fejérpataky László születésének 125. évfordulója alkalmából. = Fiatal Oktatók Közleményei, 1983. 296–299. p.
  • Virágh Ferenc: Egy jeles tudományszervező. = Magyar Nemzet, 1983. 18. sz. 14. p.
  • Kis Péter: Fejérpataky László paleográfiai előadásai a pesti egyetemen. = Fons, 1994. 3. sz. 217–274. p.
  • Lukáts János: Vázlatok az Országos Széchényi Könyvtár arcképcsarnokából. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2002. 7. sz. 28–38. p.

Felhasznált források:

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 8. köt. Sajtó alá rend. Viczián János. Bp. 1992, Argumentum–MTA Könyvtára. 563–565. has.
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp. 2002, Pulszky Társaság–Tarsoly Kiadó. 256–257. p.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. 1. köt Bp. 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 329. p.
  • Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár története. 1802–1918. Bp. 2002, Országos Széchényi Könyvtár. 138 p.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 3. köt. Bp. 1894, Hornyánszky Viktor. 274–278. p.
  • Szluha Márton: Liptó vármegye nemes családjai. Bp. 2000, Heraldika Kiadó. 164–173. p.
  • Új magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Főszerk. Markó László. Bp. 2001, Magyar Könyvklub. 569–570. p.
  • Új magyar irodalmi lexikon. 2. jav., bőv. kiad. 1. köt. Főszerk. Péter László. Bp. 2000, Akadémiai Kiadó. 617–618. p.
  • Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusai
  • Gerő Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia. 996–2000. [Munkaadatbázis. Jelenleg nem kutatható.]
  • Rácz Ágnes: Az Országos Széchényi Könyvtár történetének kronológiája az alapítástól 2006-ig. [Munkaadatbázis. Jelenleg nem kutatható.]

Készítette: dr. Tokaji Nagy Erzsébet

Vissza a főigazgatók listájához