Az Országos Széchényi Könyvtár Alapítása
A könyvtár története
Kronológia
A gyűjtemény legértékesebb darabjai
Az OSZK főigazgatói
Kitüntetett személyek az OSZK történetében
Bibliográfia
Impresszum adatok
Nyitólap

In English

 

 

KRONOLÓGIA

 

 

1802. március Széchényi Ferenc felségfolyamodványt nyújtott be a bécsi Magyar Kancellárián keresztül I. Ferenc királyhoz, hogy nyomtatott könyvekből, kéziratokból, pénzérmékből, rézmetszetekből, címerképekből és térképekből álló gyűjteményét A gróf Széchényi család Magyar Könyvtára (Bibliotheca Hungarica Familiae Comitum Széchényi) néven felajánlhassa a magyar nemzet javára. - Alapításkor a gyűjtemény 11 884 nyomtatványt, 1150 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 nemesi címert foglalt magában, s mindehhez 2675 érem - köztük 702 arany - és Magyarországon gyűjtött, valamint Bécsben vásárolt számos régiség és néhány képmás csatlakozott.

1802
 
   

1802. június 23. A helytartótanács kedvező véleménye alapján I. Ferenc király elfogadta Széchényi Ferenc felajánlását egy Magyar Könyvtár (Bibliotheca Hungarica) létrehozására. A kancellária július 2-án felszólította a grófot az ajándékozó (alapító) okirat kiállítására. Július 26-án a helytartótanács értesítette Széchényi Ferencet, hogy a király rendelkezése szerint a könyvtárnak Pesten, a pálosok egykori kolostorában, a Kir. Curia akkori székházában jelölték ki a helyét.

1802. augusztus 25. A Magyar Hírmondó tudósítója jelentette, hogy gróf Széchényi Ferenc "mindkét magyar hazában már elhíresedett, nagy fáradsággal és sok költséggel szerzett ritka gyujteményeit, melyek könyvekben, kézírásokban, képekben, címerekben, mappákban s pénzekben állanak, példás hazafisággal a magyar haza közhasznára ajánlotta és ajándékozta." - A hírlapok egymás után közölték Széchényi Ferenc könyvtáralapításának hírét: aug. 31-én a bécsi Magyar Hírmondó, szept. 5-én a Vereignigte Ofner und Pester Zeitung, szept. 7-én a Pressburger Zeitung, okt. 9-én a német Allgemeine Literatur-Zeitung melléklapja, az Intelligenzblatt.

 
   
1802. november 25. Széchényi Ferenc Bécsben benyújtotta az általa ugyanezen a napon aláírt és pecsétjével ellátott ajándékozó (alapító) oklevelét a magyar udvari kancelláriához.

1802. november 26. I. Ferenc király aláírta és két példányban kiadatta az alapító okmányt, amelyet még kötelespéldány-jogosultsággal is kiegészített. A könyvtár neve Széchényi Országos Magyar Könyvtár (Bibliotheca Hungarica Széchényiano-Regnicolaris), avagy Széchényi Nemzeti Magyar Könyvtár (Bibliotheca Hungarica Nationalis Széchényiana). Később a hivatalos használatban a név lerövidült: Széchényi Országos Könyvtár (Bibliotheca Széchényiano-Regnicolaris).

   
   

1802. november 30. Széchényi Ferenc az 53 éves Miller Jakab Ferdinánd történészt, a nagyváradi királyi akadémia nyugalmazott tanárát nevezte ki a Széchényi Országos Könyvtár első őrének, írnoknak pedig egyik fiának nevelőjét, Petravich [Petravits, Petravics] Ignácot, akik 1803. febr. 6-án Budán, a nádori kancelláriában, az országos levéltár és az egyetemi könyvtár képviselőjének jelenlétében letették a hivatali esküt. A személyzet harmadik tagja, a szolgai állásra kinevezett Pavonich Jakab 1803. márc. 26-án tette le a hivatali esküt.

1802. december 28. Az alapítólevélre hivatkozva udvari kancelláriai rendelet írta elő a Széchényi Országos Könyvtár igényjogosultságát a kötelespéldányra: a kötelespéldányok számát ezért háromról négyre emelték.

   
     

1803. január 3. A Magyar Hírmondó e napi pesti tudósítása szerint az előző napon Kindi Mátyás szűcsmester felkereste gróf Széchényi Ferencet és felajánlotta számára 48 kötetes könyvgyűjteményét. (Széchényi később úgy rendelkezett, hogy a sokasodó ajándékozók nevét az ő költségére időről időre tegyék közzé a Bécsben megjelenő magyar újságokban és a pesti Zeitschrift von und für Ungern c. folyóiratban.)

1803
vissza az oldal tetejére
   

1803. március 27. A háromtagú könyvtári személyzet Cenkre utazott a könyvtár átvételére. (Az éremtár átadását a gróf későbbre halasztotta.) A Széchényi Könyvtár anyaga (32 láda, összesen 111 mázsa) április második felében érkezett meg Pestre.

1803. július 6. Megkezdődött Széchényi Ferenc nemzeti könyvtári gyűjteményének elhelyezése az egykori pálos kolostor díszes barokk könyvtártermében. A könyvtár felállításában a három könyvtáros mellett önkéntesen részt vett Horvát István fiatal tudósjelölt (a könyvtár későbbi vezetője) is.

   
   

1803. augusztus 20. A Széchényi Országos Könyvtár megnyitotta kapuit az olvasóközönség előtt.

1803. december 10. József nádor ünnepélyesen megnyitotta a Bibliotheca Hungarica Széchényiano-Regnicolarist, a Széchényi Országos Könyvtárt. Az ünnepélyen Széchényi Ferenc mutatta be és adta át a könyvtárt a nádornak. Ugyanitt mutatták be és osztották ki a jelenlévők között a gyűjtemény katalógusának 1. pótkötetét is. (A Tibolth Mihály által szerkesztett alapkatalógus Sopronban jelent meg 1799-ben.)

   
     
1804. február 28. Miután Széchényi Ferenc szóvá tette, hogy a királyi diploma intézkedése ellenére a nyomdászok és a szerzők nem küldik rendesen a kötelespéldányokat, József nádor utasítására a magyar királyi helytartótanács kiadta 4333. sz. körrendeletét, amely szerint a kötelespéldány-szolgáltatás a nyomdákat terheli, és mindennemű nyomtatványra kiterjed. A beszolgáltatott nyomdatermékekből egy példány a pesti Egyetemi Könyvtárt, egy a Széchényi Országos Könyvtárt illeti.
1804
vissza az oldal tetejére
 

 

 
1805. június 4. Széchényi Ferenc – Petravich Ignác lemondása miatt – a helytartótanács jóváhagyásával az írnoki állásra Gruber Károly Antal magyarországi (szegedi) születésű német költőt, Batthyány József nógrádi főispán titkárát nevezte ki.
1805
   
1805. november 18. A fenyegető francia–osztrák háború miatt József nádor utasítást adott a Széchényi Országos Könyvtár legértékesebb darabjainak Temesvárra menekítésére. Miller Jakab Ferdinánd a könyvtár ládákba zárt értékeivel, ritkább könyveivel és kézirataival, szekereken nov. 20-án indult útnak és december 4-én érkezett meg Temesvárra, ahol a várban katonai őrség őrizte a ládákat. A könyveket 1806. március közepén hozták vissza Pestre.
 
 
1806. június 3. Mivel a katolikus egyházi főhatóság a pálos kolostort teljes egészében kiigényelte és megkapta a szervezés alatt álló, központi papnevelde számára, e napon kelt királyi határozat rendelte el a Széchényi Országos Könyvtárnak a pálos kolostorból való kiköltöztetését. A helytartótanács felszólította az építészeti hivatalt, hogy a könyvtár számára a már 1805. márc. 5-én kilátásba helyezett egyetemi épületszárnyat alakíttassa át. – I. Ferenc király Széchényi Ferenc aug. 20-i kérelme ellenére 1807. május 8-án megerősítette elhatározását a kiköltöztetésről.
1806
vissza az oldal tetejére
   
1806. november 14. Miller Jakab Ferdinánd javaslatot készített az országos könyvtár nemzeti jogállásának megerősítésére és továbbfejlesztésére azt tanácsolván, hogy a könyvtár bevonásával szerveztessék egy magyar nemzeti múzeum, amely a könyveken, kéziratokon és grafikai alkotásokon kívül a haza régészeti és történeti emlékeit, természeti produktumait és műipari alkotásait is gyűjteni fogja. A tervet a gróf Esterházy József tanácsos által létrehozott szakbizottság véleményezte, és nyilatkozatát e napon terjesztette a nádor elé. A bizottság véleménye alapján készítette el Hild János pesti építész „a nemzeti gyűjtemény új tárházának” tervrajzát. – A Museum Hungaricum excelsis regni proceribus et inslytis statibus ac ordinibus exhibitum c. tervezetet, amelyet Hild János nemzeti múzeumi tervrajzaival együtt nyomtattak ki, József nádor megküldette a vármegyéknek és a városoknak, valamint 1807. október 24-én szétoszttatta az országgyűlési követek és főrendek között. (A tervezetet magyarra is lefordították és kinyomtatták A Nemzeti Gyűjtemények elintézése feltételei Magyar ország hazafiai számára címmel.) – (Az építkezés nem valósult meg)
 
 
1807. május 8. Miután a király ragaszkodott elhatározásához a könyvtárnak a pálos kolostorból kiköltöztetését illetőleg, és megerősítette 1806. jún. 6-i rendelkezését, József nádor a Bibliotheca Regnicolarisnak a Kir. Egyetem háromemeletes épületében, az ún. nagyszemináriumban szerzett helyet, ahol a könyvtár az előzőnél nagyobb méretű könyvtártermet, olvasószobát és a könyvtár alkalmazottai számára szolgálati lakásokat kapott.
1807
vissza az oldal tetejére
   
1807. május 21. I. Ferenc király Széchényi Ferenc társaságában meglátogatta az Országos Könyvtárt.
1807. december 15. A király szentesítette a rendi országgyűlés által megalkotott 24. törvénycikket, amelyben az országgyűlés elfogadta és oltalmába vette Széchényi Ferenc ajándékát, a már létező és működő Országos Könyvtárt, és úgy tekinti, mint a létesítendő Nemzeti Múzeum alapját. Az országgyűlés kimondta a nemesség és a szabad városok önkéntes felajánlásaiból egy múzeumi pénzalap létesítését is.
   
     
 
1808-tól ...
 

A teljes, rövidített kronológia pdf formátumban kereshető.
Ide kattintva letölthető!


vissza az oldal elejére

vissza az oldal tetejére